Szombatra virradóra az utolsó olyan magyarokat is sikerült evakuálni Jemenből, akik ezt kérték. A kimenekített két család hat tagja éjjel fél egykor megérkezett a jordániai Ammanba - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dunakeszin tartott sajtótájékoztatóján.

A miniszter elmondta: a hat embernek a Németországgal történt egyeztetés alapján egy a német külügyminisztérium által koordinált mentőjárattal sikerült elhagynia az országot. Ammanban a magyar nagykövetség konzuli hivatalának munkatársai várták őket, és majd segítenek biztonságos hazautazásuk megszervezésében. Összesen 13 család 42 tagját kellett kimenekíteni két és fél hét alatt - tette hozzá a miniszter. 

Szijjártó Péter felidézte: korábban 36 embert sikerült evakuálni, több részletben. A mostani menekítésről szólva elmondta: tárgyaltak a Nemzetközi Migrációs Szervezettel, több ok miatt azonban nem volt arra lehetőség, hogy a szervezet evakuálja a hat magyart. Hozzátette: jelenleg három olyan magyar állampolgárról tudnak, aki Jemenben van, de ők nem kérték a kimenekítésüket. 

Szijjártó Péter megjegyezte: a mentőakció költsége hozzávetőleg ezer dollárt jelent fejenként, de az elszámolás a mentőakciók végleges lezárását követően egy-másfél hónappal történik majd, illetve a konzuli kölcsön igénybevételéről is csak később lesz adat. A tárcavezető hozzátette: jelentősen csökkentette a költségeket, hogy a kartúmi tiszteletbeli konzul vállalta a szudáni fővárosba evakuált magyarok, illetve a családok tagjainak ottani szállítását, illetve elszállásolását. 

Jemenben síita húszi lázadók harcolnak a külföldre menekült elnök, Abed Rabbo Manszúr Hádi erői ellen. A húszik visszaszorításáért és a törvényes hatalom helyreállításáért március 26-án Szaúd-Arábia más térségbeli arab országokkal együtt katonai hadműveletet indított a lázadók ellen. Az Egyesült Államoknak az észak-iraki Erbílben lévő főkonzulátusa előtt történt pénteki öngyilkos merénylettel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, hogy nincs magyar áldozata a robbantásnak.

Hozzátette: az amerikai főkonzulátuson dolgoznak magyar állampolgárok, ők azonban a robbantás időpontjában már nem tartózkodtak az épületben, illetve egy magyar állampolgár - egy magáncég alkalmazottja - volt a közelben, de ő sem sérült meg. A tárcavezető kiemelte: a magyar főkonzulátus mintegy 3 kilométerre található onnan, de a robbantás után biztonsági intézkedésként a kurd hatóságok azt az utcát is határozatlan időre lezárták, "a magyar főkonzulátus munkatársai biztonságban vannak".

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a történtek is rávilágítanak a Közel-Kelet stabilitásáért folytatott harc fontosságára. Megismételte: a parlament bölcs és felelősségteljes döntést hozott akkor, amikor arról határozott, hogy magyar katonák küldésével is hozzájárul Magyarország az Iszlám Állam elleni harc sikeréhez, illetve a Közel-Kelet biztonságához. Ha nincs stabilitás a Közel-Keleten, akkor az Európa biztonságára is komoly fenyegetést jelent – tette hozzá.

Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen kockázattal számol a kormány, a külügyminiszter rámutatott: a helyzetértékelések szerint Erbílben, illetve a környékén, ahol a magyar katonák szolgálatot fognak teljesíteni, a biztonsági kockázat közepes. Szijjártó Péter ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ez iraki viszonyban értendő. "Ha katonák háborús övezetben teljesítenek szolgálatot, az veszélyt jelent számukra, ugyanakkor tudjuk, hogy a katonák küldésével hazánk biztonsága is egy más dimenzióba kerül. De azt is látni kell (…), hogy ennek a konfliktus már részesei vagyunk egész Európával együtt" - hangsúlyozta.

Az iraki Kurdisztán régió fővárosában tavaly novemberben nyílt magyar főkonzulátus, a Mol-csoport helyi leányvállalatának közvetlen szomszédságában. Az Országgyűlés kedden döntött arról, hogy Magyarország - amerikai felkérésre - legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképző központba.