Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának közleményt adott ki a nemzetiségi nevelés-oktatást érintő jogszabály-módosítás kapcsán, ez az a törvénymódosító-javaslat, amely szerint a kormány rendeletben állapítaná meg, hogy egyes nemzetiségi és a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett iskolák az iskolai elkülönítés, vagyis a szegregáció tilalma alól mentesüljenek.

A hivatal azt írja, hogy a módosítót azért értékelték már eddig is sokan sokféleképpen, mert az egyértelmű értelmezést megalapozó hivatalos indokolás és tárgyi egyeztetés elmaradt az ügyben.

Jogalkotási szempontból problémás körülmény, hogy a törvénymódosítás tervezetét előzetesen nem küldték meg az ombudsmani hivatalba a szokásos jogszabály-véleményezési eljárás lefolytatására, így a hivatal egyes észrevételeit, szakmai javaslatait sem tudták jelezni.

"Különösen fontos azonban előzetesen felhívni a figyelmet az alapvető jogok érvényesítésének szigorú garanciális feltételeire, valamint Magyarország hazai és nemzetközi jogszabályi környezet által előírt integrációs kötelezettségeire" - írják, hozzátéve, hogy a jövőbeli szabályozás megítélésénél minden érintettnek szem előtt kell tartania a hazai bírói jogértelmezést is, amely egyértelmű abban a tekintetben, hogy felekezeti oktatásra hivatkozva a roma tanulókat elkülönítve oktatni nem lehet.

A nemzetiségek jogainak védelméért felelős biztoshelyettes határozottan és következetesen kiáll a társadalmi befogadás mellett, amely az egyetlen lehetséges módja az egyenlő emberi méltóság közösségben való megélésének, valamint a békés és konstruktív társadalmi együttélés kialakításának - áll a közleményben. A két évtizedes ombudsmani gyakorlat tapasztalatai egyöntetűen mutatják, hogy a különböző származású és társadalmi helyzetű gyermekek integrált oktatása – amellett, hogy az egyetlen, emberi jogi standardoknak megfelelő oktatási forma – mind egyéni, mind társadalmi tekintetben az egyetlen valódi és tartós eredményre vezető oktatási megoldás - teszik hozzá.