A Tarnai Richárd kereszténydemokrata képviselő javaslatára jóváhagyott módosítás értelmében a bíróságnak lehetősége nyílik a vonatkozó közigazgatási határozat megváltoztatására. Kivételt az jelent, ha a kisajátítási hatóság a kérelmet arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő. Ebben az esetben a bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a kisajátítási hatóságot új eljárásra kötelezi.  

A javaslat indoklása szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek döntő többségében a közigazgatási szakban megállapított kártalanítás összegét a kisajátítást kérő túlzottan magasnak, míg a tulajdonos alacsonynak tartja. Az ilyen ügyekben a határozatok mintegy 90 százaléka az összegszerűség miatt peresül, csak elvétve fordulnak elő a kisajátítás jogalapját vitató bírósági felülvizsgálatok. 

A hatályos jogszabályi környezetben a bíróság a kisajátítási határozatot vagy helybenhagyja, vagy megsemmisíti, esetleg megsemmisíti és új eljárás lefolytatására kötelezi a közigazgatási szervet. A határozat megváltoztatását jogszabály jelenleg nem teszi lehetővé, így hiába rendelnek ki bírósági szakban igazságügyi szakértőt, megállapításai csupán egy megismételt közigazgatási eljárásban vehetők figyelembe, holott a kisajátítás jogalapja a bíróságon még csak nem is volt vitatott. Ennek következtében a kisajátítási ügyek lezárhatatlanná és évekig elhúzódóvá válnak, mely többszöri határozathozatalt, és bírósági eljárásokat generál. 

A vonatkozó jogkört minden olyan kérdésben is indokolt visszaállítani, melyben a bíróság érdemi döntési helyzetben van például a birtokbaadás időpontja, értékkülönbözet megfizetése esetén részletfizetés engedélyezése - olvasható az indoklásban, amely szerint ezen kérdésekben is elkerülhetővé válna egy újabb kisajátítási eljárás felesleges lefolytatása.