Az öt szakszervezet csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke bejelentette, hogy az előző napon megalakult sztrájkbizottságnak nem az az elsődleges célja, hogy munkabeszüntetést szervezzen. A célja az, hogy egyeztetésre kényszerítsék a kormányzatot, erre - mint mondta - "törvény adta jogaik vannak".

Hozzátette, hogy közös levélben fordultak Orbán Viktorhoz, amelyben az öt szakszervezet által megalakított ágazati sztrájkelőkészítő bizottság azt kéri a miniszterelnöktől, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a jövő hét keddjéig, május 10-ig jelölje ki a kormány képviselőjét, aki "érdemben, megfelelő felhatalmazással" tárgyal majd a sztrájkbizottsággal a levélben megjelölt, a közoktatást érintő hét témakörről. A hét témakör a közoktatási intézmények fenntartási, finanszírozási és foglalkoztatási rendszere, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlása, a szakképzés jövője, a nem állami, önkormányzati vagy egyházi iskolák finanszírozása, a Széll Kálmán Terv és a közoktatás viszonya, a pedagógusok munkaideje és kötelező óraszáma, valamint a közoktatásban foglalkoztatottak alkalmazási feltételei, bérezése, juttatási, ellenőrzési és minősítési rendszere.

A PDSZ mellett a sztrájkbizottság tagja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet és az Oktatási Vezetők Szakszervezete. Galló Istvánné, a PSZ elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, a sztrájkbizottságot azért alakították meg, mert a közoktatási törvény előkészítő munkájába "nem vonták be érdemben a szakszervezeteket". Egyúttal "kategorikusan cáfolta" Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak a Kossuth Rádió csütörtök reggeli hírmagazinjában elhangzott nyilatkozatát, hogy folyamatosak az egyeztetések a szaktárca és a szakszervezetek között. 

A PSZ elnöke a legproblematikusabbnak azt nevezte, hogy "az iskolákat államosítani kívánják". Szerinte az eddigi koncepciókban erről nem lehetett olvasni, de a múlt héten az iskolavezetőknek az államtitkárságról elküldött, a közoktatásról öt kérdést tartalmazó kérdőívből arra lehet következtetni, hogy az iskolákat kormányhivatalok fogják irányítani. Ebben az esetben szerinte az iskolák önállósága és "társadalmi beágyazottsága megszűnik", továbbá az intézmények megmaradását, a pedagógusok elbocsátását a kormányhivatal fogja eldönteni - mondta, hozzátéve, hogy emiatt az intézményvezetők munkáltatói jogköre részben megszűnne.

A szakszervezeti vezető kifogásolta "az intézményi átadási hullámot" az egyházaknak, amely szerinte több esetben sérti a tanulók jogát a világnézetileg semleges oktatáshoz, amennyiben a településükön csak egyházi iskola működik. Galló Istvánné feltette a kérdést, hogy állami fenntartás esetén honnan fogja előteremteni a kormány az iskolák működtetéshez szükséges pénzt. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg fele-fele arányban az állam és az önkormányzatok finanszírozzák az iskolák költségeit.

Mendrey László PDSZ-elnök szerint az államosításhoz és a pedagógusi életpályamodell bevezetéséhez szükséges 470 milliárd forint "most nincs a rendszerben". Úgy vélte, hogy ezt az összeget a pedagógusokon kívánja megspórolni az állam. "Nem ördögtől való" az a terv - mondta - , hogy a pedagógusok a jelenlegi heti 22 tanítási órájukon túl hetente további 10 órát töltsenek el munkahelyükön, hozzátéve, sok iskola azonban túlzsúfolt, nincs elegendő hely arra, hogy megfelelő körülmények között dolgozzanak a pedagógusok. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a 32 óra bércsökkentést jelentene, és akár több tízezer pedagógust bocsáthatnának el. Végül hangsúlyozta, a sztrájkbizottság szerint nem tartható tovább, hogy a pedagógusbéreket ne emeljék. "Béremelést követelünk" - jelentette ki.