A közlemény szerint az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke felkérte az Állami Számvevőszék elnökét arra, hogy vegyen részt az Állami Számvevőszékről szóló törvény felülvizsgálatában és újrakodifikálásában.

Az ÁSZ szerint az új alaptörvényhez kapcsolódva szükségessé válik a sarkalatos törvények megalkotása, ennek során olyan új számvevőszéki törvényre van szükség, amely megszünteti a "következmény-nélküliséget" a számvevőszéki ellenőrzésekkel kapcsolatban - derül ki a közleményből. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvény 1989-ben lépett hatályba, az azóta eltelt több mint két évtized rámutatott a jogszabály hiányosságaira, a jelenleg érvényes jogi szabályozás nehezíti a számvevőszéki jelenések hasznosulását.

Ezt az okozza, hogy az ellenőrzöttek gyakorlatilag jogi következmények nélkül tagadhatják meg az együttműködést a számvevőkkel, illetve az sem jár szankciókkal, ha a jelentések ajánlásait figyelmen kívül hagyják. Arra is volt példa, hogy a számvevőszék munkatársai egyszerűen nem kapták meg az ellenőrzöttől a szükséges dokumentumokat, ami lehetetlenné tette az ellenőrzés lefolytatását - olvasható az ÁSZ közleményében.

Az ÁSZ szerint a következmények nélküli ellenőrzések felszámolása azt követeli meg, hogy az ellenőrzési megállapítások súlyától függően szigorítani kell az ellenőrzött szervezet kötelezettségeit és felelősségét. Az új ÁSZ-törvénytől elvárható, hogy a megengedő szabályokkal szemben előtérbe helyezze az eltérést nem engedő előírásokat, a már bekövetkezett jogellenes állapot megszüntetésén túl pedig az esetleg bekövetkező hátrányok megelőzésére is hangsúlyt fektessen. A közvagyon védelme erősítése érdekében szükséges, hogy a számvevőszék megfelelő jogi eszközökkel rendelkezzen az ellenőrzött szervezet jogellenes magatartásának következményeként előállott kárveszély megelőzésére, illetőleg a már bekövetkezett kár enyhítésére.

Szükséges a jelenlegi szabályok szigorítása annak érdekében, hogy a számvevőszék ellenőrzési megállapításai az ellenőrzött szervezet részéről ne csupán intézkedési lehetőséget, hanem cselekvési kényszert teremtsenek a feltárt hiányosságok megszüntetésére - derül ki a dokumentumból. A számvevőszéki jelentések következmény-nélkülisége ellentétes az erős állam koncepciójával is, márpedig a válság megmutatta, hogy csakis a takarékos, de hatékony és erős állam képes megvédeni a polgárait. Az ÁSZ nem bíróság, így ítéleteket sem hozhat, hivatalként magas színvonalú szakértői anyagaival tudja segíteni a jó kormányzást. Ezek hasznosulásához arra van szükség, hogy a számvevők munkáját ne lehessen ellehetetleníteni, ajánlásaikat és megállapításaikat pedig figyelmen kívül hagyni - állítja a közlemény.

A számvevőszék munkájának hasznosulásához szükség van arra, hogy átlátható legyen az ellenőrzési folyamat, és közérthetőek legyenek a jelentések. Ehhez szükséges az is, hogy a számvevőszék belső szervezeti struktúrája is letisztuljon. Az átláthatóság elengedhetetlen feltétele, hogy a jelentések nyilvánossága továbbra is biztosított legyen. A számvevőszék hatékony munkavégzéséhez szükséges az intézmény függetlenségének szavatolása és megerősítése. Az új törvénynek is ki kell állnia a függetlenség mellett, ideértve a személyi, a pénzügyi és az intézményi függetlenséget biztosító szabályokat is - állítja a közlemény.

A számvevőszéknek feladata a jól irányított állami működés elősegítése, ehhez arra is szükség van, hogy a korábbinál hangsúlyosabb legyen az Országgyűlés, a parlamenti bizottságok és az ellenőrzött szervezetek felé irányuló tanácsadó és javaslattevő szerep. Az Európai Uniónak a tagországok költségvetésének előzetes egyeztetésére vonatkozó, bevezetendő szabályaira tekintettel a számvevőszék tevékenységében a költségvetés véleményezésének is új hangsúlyokat kell kapnia - összegzi az ÁSZ közleménye.