Gaskó István, a Liga szakszervezeti szövetség elnöke "Orbán megszorító csomagnak" nevezte a tervezett intézkedéseket. Kifejtette: a napvilágot látott információk még nem elegendőek a helyzet pontos megítéléséhez, ugyanakkor a tervezett lépések várhatóan "lehetetlen helyzetet" teremtenek a például a közösségi közlekedésben és a nyugdíjrendszerben, valamint az sem látszik, hogy a gyógyszertámogatás csökkentése mekkora áremelkedést generál.
   
Nem derült ki az sem, hogy a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatától milyen eredményt vár a kormány, mint ahogyan az sem, hogy az így felszabaduló munkaerőt hogyan fogja elhelyezni - mondta Gaskó István.
   
"Ezeknek a megszorító intézkedéseknek semmiféle hatásvizsgálatát nem láthattuk" - emelte ki az elnök, aki jelezte: elvárják, hogy a törvényeknek megfelelően az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé hozza a kormány konkrét javaslatait.     
   
A Liga egy közleményt is eljuttatott az MTI-nek, amelyben aláhúzzák: "Habár az államadósság csökkentése mindenképp kívánatos cél, az oda vezető út nem lehet a munkavállalók tízezreinek sírköveiből kirakva".
   
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint is hiányoznak a részletek, és inkább a régi elképzelések megismétlését tartalmazza a terv.
   
Az elnök szerint "életveszélyes" a korengedményes nyugdíj megszüntetésének terve, mert ilyen magas munkanélküliségi ráta mellett létkérdés, hogy a munkavállalók "ne egyenesen az utcára kerüljenek", hanem a megélhetésükhöz szükséges ellátás valamilyen módon biztosítva legyen.
   
A kormánynak fel kellene ismernie, hogy mindaddig, amíg ilyen a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon, tovább kell vinni a korengedményes nyugdíjat - hangsúlyozta Borsik János.
   
A korengedményes nyugdíj lehetőségével az tud élni, aki a munkáltatójával meg tud állapodni abban, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb 5 évvel nyugdíjba kíván menni. A munkáltatóval való megállapodás azért lényeges, mert annak a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjáig esedékes járulékokat előre meg kell fizetni a munkavállaló után.
   
Borsik János aláhúzta: zavaros a közmunka átszervezése is, ezenkívül stratégiai, a munka világát jelentős mértékben ösztönző elképzelések továbbra sincsenek. A demokratikus és "normális" eljárás az lenne, ha a kormány egyeztetne a munkaadókkal és munkavállalókkal ezeknek az elképzeléseknek a részleteiről. Ugyanakkor emlékeztetett: most szerdán lesz három hónapja, hogy plenáris ülést tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács.
   
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke is azt mondta az MTI érdeklődésére: a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által ismertetett ütemtervből hiányzott, hogy mikor egyeztet a kormány a szakszervezetekkel, és az is, hogy milyen konkrét intézkedésekkel érik el a kijelölt célokat. Az MSZOSZ az eddigiekhez hasonlóan most is partnerséget ajánl a részletek megbeszéléséhez - fűzte hozzá.
   
Az MSZOSZ elnöke elmondta: átfogó, szerkezeti reform egyedül a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban hangzott el, ennek lényege, hogy senki ne menjen el hamarabb nyugdíjba mint a rá irányadó nyugdíjkorhatár. Aláhúzta: a nyugdíjrendszernek fenntarthatónak, de egyben rugalmasnak is kell lennie.
   
Pataky Péter meglepőnek nevezte a táppénz-rendszer átalakítását, és elmondta azt is: nem látszik, hogyan lesz a kormányzati ciklus végéig 300.000 új munkahely.
   
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke azt mondta: a munkavállalóktól várhatóan "kőkemény áldozatot" követelnek az intézkedések, de az ország jelenlegi helyzetében ez a kisebbik rossz, hosszabb távon sokkal nagyobb problémát jelentene, ha nem csökkenne az államadósság. "Nem vagyunk boldogok, nem lesz fáklyásmenet, de azt is látjuk, hogy nincs más út" - tette hozzá. Megerősítette: az államadósság csökkentésének célját a szakszervezet maximálisan támogatja.
   
Ugyanakkor kérdésnek nevezte, hogy kíván-e egyeztetni a kormány a szakszervezetekkel a tervezett törvényalkotási lépésekről. Egyelőre ennek nincs nyoma - mondta.
   
Palkovics Imre ugyanakkor úgy látja: az összeurópai gazdaságpolitikának is méltányosabbnak kellene lennie. Figyelembe kellene vennie, hogy az újonnan csatlakozott országokból "mennyi pénzt vontak ki az elmúlt 20 évben", ami a jelenlegi helyzethez vezetett.
   
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az oktatás- és egészségügy "felsejlő változásai" komoly tárgyalásokat igényelnek, és elfogadhatatlan, hogy a közszolgálati munkavállalók és az őket képviselő szakszervezetek olyan fontos változásokról, mint például a korengedményes nyugdíjak megszüntetése, vagy a lehetséges közszolgálati életpálya modellek kidolgozása, a sajtóból szerezzenek tudomást.
   
A SZEF egyben felszólítja a kormányt arra, hogy az érdekegyeztetés kialakult intézményrendszerének keretében a lehető legrövidebb időn belül kezdjen tárgyalásokat a szakszervezetekkel a tervezett változtatások értelmezéséről és részletszabályairól. Hozzáfűzik: a szociális párbeszéd intézményrendszerének érdemi működtetése, az elképzelések megvitatása az Országos Érdekegyeztető Tanácsban és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban a konszenzus kialakításának, a széles támogatás megszerzésének egyik eszköze, előfeltétele.