A 86 külképviseletről az Országos Választási Központba (OVK) érkezett szavazólapokat és az egyéb választási iratokat az OVB tagjai az Országos Választási Iroda (OVI) munkatársainak segítségével a 176 egyéni országgyűlési választókerületnek megfelelően különválogatták. A munkát az OVK-nak helyet adó, budapesti Roosevelt téri Önkormányzati Minisztérium épületében csütörtök délután hat óra körül kezdték el, és nem sokkal éjfél előtt fejezték be.

A 86 magyar külképviseletről beérkezett több mint száztíz urnát előbb felnyitották, majd ellenőrizték a bennük elhelyezett jegyzőkönyveket. Az iratokat ezt követően megyénként csoportosították, majd az ezen belüli választókerületeknek megfelelően válogatták szét. A 176 választókerületre szétválogatott szavazólapokért a helyi (egyéni választókerületi) bizottságok elnökei pénteken Budapestre utaznak, majd hazatérve vasárnap belekeverik az adott választókerület kijelölt szavazókörének urnájába. Erre azért van szükség, hogy a külképviseleti szavazatok titkosságát biztosítani lehessen. (A szavazatszámlálásnál a külképviseleti voksra már csak a pecsét utal, ám azt nem lehet tudni, hogy azt a világ melyik magyar követségén adták le.)

Az OVB a külképviseleti szavazatok szétválogatásánál három olyan (szavazatot tartalmazó) borítékot talált, amelyen elfelejtették feltüntetni, melyik választókerületbe szánták, így azokat nem tudják majd a helyi választkerületekbe továbbítani.

Tokió: a belső borítékot íratták alá

Még a válogatás elején egy kifogással összefüggésben kiderült, hogy a tokiói külképviseleten leadott 48 szavazatból feltehetőleg 47-et érvénytelennek kell, hogy ítéljenek a helyi választási bizottságok. Az ott dolgozó választási iroda munkatársai ugyanis nem a külső, hanem a belső borítékot íratták alá a szavazókkal, így a törvény szerint azokat érvénytelennek kell majd minősíteni. (Az érvénytelenséget nem az OVB, hanem a helyi bizottságok állapíthatják majd meg.) 

Az OVB-hez egy Tokióban szavazó választópolgár fordult kifogásával. Mint írta, az országgyűlési képviselő-választás első fordulójában, április 4-én a Magyar Köztársaság tokiói nagykövetségén szavazott, de a külképviseleti választási iroda vezetője a szavazatokat tartalmazó borítékot íratta alá vele, nem a külső borítékot (amely a szavazat mellett tartalmazza a választó nyilatkozatát). Kifogásolta, hogy az irodavezető félrevezető és törvénysértő utasításának eredményeként szavazata érvénytelen lesz.

Az OVB csütörtöki ülésén megállapította, hogy a külképviseleti választási iroda tagjai valóban megsértették a választási eljárás szabályát. A bizottság a 47 érintett borítékot ennek ellenére megküldi az egyéni választókerületekhez a jogszabály szerint, és ezeket ott az OVB által megállapított szabálytalanság miatt vélhetően nem fogják majd érvényesnek elfogadni. (Tokióban 48-an adták le a szavazatukat.)

Az OVB - működése során eddig egyedülálló módon - sajnálkozását fejezte ki, amiért a választópolgárok a választási szervek munkatársainak mulasztása folytán feltehetően érvénytelen szavazatukkal nem tudtak hozzájárulni az országgyűlési képviselők választásához. A bizottság arról is döntött, hogy fegyelmi felelősségre vonást kezdeményeznek az eset miatt. A vitában felmerült a szavazás megismétlésének lehetősége, de ezt - mivel kivitelezhetetlen - a testület végül elvetette.

Közel hétezren szavaztak a külképviseleteken

Az amerikai kontinensen szombaton, a többi külképviseleten vasárnap tartották az áprilisi országgyűlési választás első fordulóját. A 86 külképviseletről a szavazóurnák kedd estig érkeztek meg az OVK-ba. A külképviseleti szavazás sajátossága, hogy a voksokat nem helyben, a külképviseleteken számlálják össze, hanem hazahozzák, majd itthon "bekeverik" a választópolgár lakóhelye szerinti választókerület egyik szavazókörének voksai közé.

A külképviseleteken, amikor a választópolgár megjelent és szavazott, a szavazólapját egy kis borítékba tette, mint Magyarországon, de a szavazatot tartalmazó lezárt boríték mellé ki kellett töltenie még egy nyilatkozatot is, amelyben a választópolgár és a külképviseleti választási iroda vezetője igazolta, hogy a mellékelt borítékban a választópolgár szavazata van. (A nyilatkozat tartalmazza a választópolgár nevét, lakcímét, személyi azonosítóját.) Ezt a nyilatkozatot és a lezárt borítékban lévő szavazatot egy nagyobb borítékba tették, lezárták, a választópolgár a borítékot a leragasztáson aláírta (kivéve Tokióban, ahol tévedésből a kis borítékot íratták alá) majd ezt az úgynevezett szavazási iratot dobta az urnába.

A külképviseleti voksoláson 6851-en vettek részt, az előre "bejelentkezettek" (tehát akik a külképviseleti névjegyzékre vetették magukat) csaknem 78 százaléka.