Gergényi Péter ellen egyik beosztottja indított eljárást, mert a zászlós kifogásolta, hogy a rendőrfőkapitány még 2006 szeptemberében elrendelte elővezetését egy, a rendőrzászlós ellen folyó eljárásban. A zászlós vitatta a tábornok eljárásának jogszerűségét. Az a másodfokú tárgyaláson nem derült ki, hogy pontosan milyen ügyben vezették elő a pótmagánvádlót.

A perben korábban első fokon bűncselekmény hiányában felmentették Gergényit. Akkor a Fővárosi Bíróság azt állapította meg, hogy Gergényi nem okozott jogtalan hátrányt, nem szerzett jogtalan előnyt az intézkedéssel és nem élt vissza szolgálati hatalmával.

A döntés ellen azonban a pótmagánvádló fellebbezett a bűnösség megállapításáért, ezért került a magánvádas büntetőper ismét a bíróság elé. A tárgyaláson a volt budapesti rendőrfőkapitány nem jelent meg, azonban ez nem volt akadálya annak, hogy távollétében a bíróság döntsön az ügyében.

Gergényi ügyvédje, Gulyás Gábor a perben azzal érvelt, hogy a jogszabályok szerint a rendőr elővezetésekor annak elöljáróját kellett megkeresni. A rendőrfőkapitánynak pedig nem volt más lehetősége, mint elrendelni a beosztottja elővezetését, mivel a szabályszerű idézésre nem jelent meg. Ha nem így tett volna, akkor azért vonhatták volna őt felelősségre.

A pótmagánvádló és jogi képviselője pedig azt mondta: a zászlós igazolást nyújtott be arról, hogy az idézésre nem tud megjelenni, mert nincs elég ideje védelemről gondoskodni. Pótmagánvádjuk szerint Gergényi tudott az igazolásról, mégis elrendelte az elővezetést.

A Fővárosi Ítélőtábla eljárása során érdemben nem vizsgálta az ügyet, mert Gergényi szolgálati viszonya 2007. november 15-i hatállyal megszűnt és az attól számított egy éven belül volt lehetőség a hatályos jogszabályok szerint katonai vétség miatti felelősségvonásra. A szabályozás szerint akkor is eljárást megszűntető ok az egy éven túli határidő, ha időközben már született egy elsőfokú döntés.