A foglyok befogadása komoly problémát jelenthet nemzetbiztonsági és politikai szempontból is. Egyelőre azonban túl kevés információ nyilvános ahhoz, hogy pontosan meg lehessen ítélni ezeket a kockázatokat - hangsúlyozta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem intézetvezetője.

Tálas Péter szerint ugyanakkor valószínűleg nem nő meg jelentősen a terrorfenyegetettség, ha Magyarország befogadja az egykori guantánamói rabokat. Ha ugyanis humanitárius alapon fogadják be a foglyokat, akkor a szélsőséges muzulmán szervezetek többsége nem akar majd Magyarország ellen terrortámadást indítani. Ha azonban Magyarországon is börtönbe kerülnének a Guantánamóról érkezők, ez megnövelheti a kockázatot - mutatott rá.

A legfontosabb kérdés tehát, hogy milyen státuszúak lesznek foglyok: a 2007-ben érkezett kubai menekültekhez hasonló lesz-e a helyzetük, vagy fogvatartottak lesznek. Ez utóbbi azért is komoly problémát jelentene, mert nem lehet tudni, hogy mi lehetne az alapja a bebörtönzésüknek. Amennyiben menekültként érkeznek és menedékjogot kapnak, könnyedén elvándorolhatnak más uniós országba is, ahol csatlakozhatnak radikális csoportokhoz is - tette hozzá.

Attól azonban nem kell tartani, hogy az egykori rabok Magyarországon radikális szervezetekhez csatlakoznának, hiszen az országban nincsenek ilyen iszlám csoportok - mondta Tálas Péter. A korábbi kapcsolataik mellett azt is meg kell vizsgálni, hogy a guantánamói évek mennyire tettek még radikálisabbá egy-egy foglyot - fűzte hozzá. Magyarország valószínűleg nem egy csoportban kapná meg ezeket az egykori rabokat, hanem szuverén jogával élve dönthetné el, hogy kit fogad be - vélte a szakember.

Tálas Péter szerint a menekültek befogadásával "jó pontokat" szerezhet Magyarország az Egyesült Államoknál, kimutathatja támogatását az új amerikai vezetés iránt. Ez a diplomáciai gesztus pedig jól jöhet akkor, ha szövetségesi kötelezettségeket kell teljesíteni, például ha kevésbé veszélyes helyre szeretné inkább küldeni katonáit Magyarország - tette hozzá.

Göncz Kinga külügyminiszter szerdán beszélt arról újságíróknak, hogy fontos a guantánamói fogolytábor felszámolása, Magyarország pedig nyitott arra, hogy megvizsgálja az egykori rabok befogadásának kérdését.

Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője erre reagálva közölte: pártja egyetért Göncz Kingával: valóban fontos, hogy felszámolják a guantánamói tábort, de súlyos felelőtlenség lenne terrorizmus gyanújába keveredett embereket hozni Magyarországra. Az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásában a foglyok befogadására kérte az Európai Unió tagállamait. Ezt szorgalmazták korábban az Európa Tanácsban is.

Barack Obama amerikai elnök január 22-én rendelte el a guantánamói katonai börtön egy éven belüli bezárását, és a terrorizmussal gyanúsítottak kegyetlen módszerekkel történő kihallgatásának beszüntetését. Az elnök szakértői csapat felállítását is elrendelte, amelynek 30 napon belül javaslatot kell tennie a terrorizmussal gyanúsított emberek sorsára, elsősorban arra, hova kerüljenek a foglyok Guantánamo bezárásával.

Guantánamón jelenleg mintegy 250 embert tartanak elzárva a világtól. Sokuk már évek óta az amerikai börtöntábor lakója, néhányukat olyan módszerekkel vallatták, amelyek jogvédő csoportok szerint kínzással érnek fel.