Petrétei József. Iránymutatás vagy kérés? © Horváth Szabolcs

Az ellenzéki párt sajtótájékoztatóján kiosztott októberi keltezésű, Lomnici Zoltánnak, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsa (OIT) elnökének címzett levélben az olvasható: "az állampolgárok nyugalmát a közelmúltban megzavaró és a törvényes rendet veszélyeztető események mielőbbi felderítése a nyomozó hatóság és az igazságszolgáltatás közös érdeke, éppen ezért rendkívül fontos, hogy a kérelmet előterjesztő az eredményes nyomozás folytatáshoz szükséges engedélyt - amennyiben annak feltételei fennállnak - mielőbb megkaphassa".

László Tamás fideszes képviselő szerint az igazságügyi és rendészeti miniszter levelével megsértette az alkotmányt, a bírák függetlenségét, és "szinte államosítani szándékozik az igazságszolgáltatást", mert az elmúlt hetek eseményeire hivatkozva, azt kéri benne a miniszter, hogy a bírák a titkos adatszerzés és információgyűjtés engedélyezéséről lehetőség szerint azonnal hozzanak döntést, ne használják ki a törvényben foglalt 72 órát. A miniszter egyébként tagja a bíróságok igazgatási felügyeletét ellátó OIT-nak.

László – aki hétfőn már azonnal kérdésben tudakozódott a parlament plenáris ülésén a levélről - a hvg.hu-nak több ok miatt is különösen felháborítónak nevezte az igazságügyi miniszter eljárását. Szerinte az utólagos lehallgatások értelmetlenek, hisz a rendőrség ismeri azt a 2-300 embert, akik a zavargások valódi hangadói és az esetleges provokátorok voltak. Meglátása szerint sajnos nem ezek az emberek kerültek rács mögé. A kormányzat szándékosan ellehetetleníti az október 23-án történtek tisztázását, amikor az ártatlanokat összemosta a bűnösökkel. László Tamás szerint ez a dokumentum már csak pontot tesz az „i”-re: „ez a levél világos, nyilvánvaló beavatkozási kísérlet a független bíróságok intézkedési rendjébe”.

Osztja az utóbbi véleményt Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője, mivel szerinte egy e fajta levélnek – amely időutazás a nyolcvanas évekbe – „egy demokratikus jogállamban nem szabadna megszületnie”. Merthogy a harmadik köztársaság kikiáltása óta alkotmányos nonszensz, hogy a végrehajtó hatalom egyik szereplője konkrét ügyekben befolyásolja a bírói működést – jegyzi meg. A levél címzettjének, az OIT-nak ráadásul konkrét ügyekben nincsen hatásköre, nem „gyakorolhat nyomást” a bírókra azért, hogy minél gyorsabban hozzanak meg döntéseket. A jogvédő szerint a lehallgatások engedélyezésére ma rendelkezésre álló 72 órás határidő így is elég szoros.

– Viccesen azt is mondhatnám: tessék törvényt módosítani, hogy azután egy órán belül hozza meg a bíró a döntést – mondja Schiffer András, aki szerint „ebben az esetben nyilván feleslegesnek is tekinthetnénk a bíró szerepét”.

„Egy demokrácia működtetése bonyolultabb, mint egy totalitárius rezsimé, jó volna ezzel a ténnyel megbarátkozni 17 év után” – véli a TASZ ügyvivője.

Nem ért velük egyet Petrétei József a levél írója. A hvg.hu megkereste a minisztert, aki úgy gondolja a jogállamiság elvéből az is következik, hogy az alkotmányban szabályozott szerveknek kötelessége, hogy az alkotmányos jelentőségű hatásköreiket jóhiszeműen, feladataik teljesítését kölcsönösen segítve, gyakorolják.

Bővebben és levélben válaszolt kérdésünkre a minisztérium. „A kormány rendészetért felelős tagjának feladata megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek a törvényes keretek között az államhatalmi ágak együttműködésének elősegítése révén az eredményes és hatékony bűnüldözést szolgálják. Ennek eszköze lehet egy jogi kötőerővel nem bíró levél is, amely a jogszabályok által biztosított keretek között az együttműködés javításának meghatározott módjára tesz javaslatot. Miniszter úr leveléről tehát nem állítható, hogy az a hatalommegosztás elvének sérelmét okozná” – érvel az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Emellett határozottan kijelentették azt is, hogy a miniszter levelének nincsen politikai tartalma.  A levél csupán gyakorlati problémákra keresi a megoldást, amely a mindennapi élet szakmai tapasztalatain alapul. Eszerint: „A gyakorlati tapasztalatok alapján a nyomozási bírák a törvényi határidőt megtartják, azonban a rendelkezésre álló időtartam végén hoznak döntést, ami a jelenlegi ügymennyiség mellett megnehezíti a nyomozási cselekmények megszervezését”.

A levél címzettje az OIT – bíróságok igazgatását végző szervezet – lapunk megkeresésére is elhárította a Fidesz állítását, amely szerint Petrétei levele súlyosan sértené a hatalommegosztás jogállami elvét.

Azzal érvelnek, hogy miután minden OIT-tagnak joga van konkrét ügyekben is soronkívüliséget kezdeményezni, és ezzel a joggal az OIT fennállása óta több igazságügyi miniszter élt is, nem különleges számukra Petrétei „megkeresése”.

Az igazságügy miniszternek címzett válaszlevél várható tartalmáról csak annyit árultak el, hogy az ügyben a megyei bírósági elnökök alakítják ki álláspontjaikat.

S. A.