"Szerintem nekünk az a dolgunk, hogy azt nézzük meg, mit kell tenni az országért. Végre olyan intézkedések meghozatalára kész a kormány és a kormány mögött álló pártok, amelyek közvetlenül nem érintik pozitívan a képviselőket, sokkal kevesebből gazdálkodhatnak a minisztériumok. Olyan intézkedéseknek indulnak neki, amelyek nem túl kényelmesek, szerintem ez a jó" – fogalmazott a kijelölt és ügyvezető miniszterelnök arra a kérdésre válaszolva, nem tart-e attól, hogy a népszerűtlen intézkedések következtében romlik a kormány és a koalíciós pártok megítélése és a kormányfő személyes népszerűsége.

Gyurcsány Ferenc azt is hangsúlyozta, a tennivalókat el kell kezdeni a legelső pillanatban, így a kormányzati ciklus elején. Hozzáfűzte, nem aggódik az MSZP népszerűsége miatt sem az önkormányzati választások előtt. A végeredmény a fontos, az a lényeg, hogy ennek a négy évnek a végeredménye jobb legyen – tette hozzá a politikus.

Költségvetési és gazdasági kérdésekről szólva elmondta, nem érti, miért mondja azt az ellenzék, hogy a kormánypártok eltitkolták az ország valós gazdasági helyzetét, ha eközben állandóan arról beszél, rossz állapotban van a magyar gazdaság. Arra a felvetésre, hogy ezért terheli-e őt személyes felelősség, a miniszterelnök megjegyezte, ez olyan általános politikai felelősség, ami mindenkit, így a miniszterelnököt is terhel.

A kormányzati ciklus elején nem egyszerűen költségvetési kiigazításról lehet dönteni, hanem ezt össze lehet kapcsolni átfogó, nagy reformokkal – mondta a kormányfő felidézve, hogy 2001-2002-ben gazdaságpolitikai fordulat kezdődött, ami az előző ciklusban teljesedett ki, és a nagyobb állami szerepvállalásról szólt.

Rövid távon milyen konkrét intézkedések várhatóak a költségvetési hiány lefaragása érdekében– kérdezte az MTI. Gyurcsány Ferenc úgy válaszolt, erről csak június 10-én, a kormány megalakulása után fog beszélni, amikor az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén nyilvánosságra hozzák a tervezett intézkedéseket.

"Ha az állam adósságait akarjuk csökkenteni, ha az állam pénzügyi helyzetét akarjuk javítani, akkor mit tudunk csinálni? Csökkentjük a kiadásokat, növeljük a bevételeket. (...) Ezt csak a vállalatokkal és lakossággal lehet megtenni. (...) Van-e még, akinek a terhére történhet ez? Állam, vállalatok, lakosság. Nincs negyedik szereplő" - fejtette ki véleményét a kormányfő hozzátéve, nem helytálló az az érvelés, hogy "tegyük rendbe az állam költségvetését, de ez ne érintse a két másik jövedelemtulajdonos pozícióját".

Kérdésre válaszolva kifejtette, a kormány dolga, hogy az ország egészére megpróbálja a legjobb megoldást találni. Azzal kapcsolatosan, hogy a várható népszerűtlen intézkedések meghozatalakor társadalmi és érdekképviseleti szervezetek tiltakozása várható, a szocialista politikus azt mondta, mindenkinek az ellenvéleményét meghallgatják, és az ország szempontjából fontos elemeket figyelembe veszik.

"Meg kell fontolni, és el kell dönteni, hogy miben osztozunk, miben meg nem. Én szerintem teljesen helyénvaló dolog, hogy ha figyelünk egymásra, mi őrájuk, ők miránk, a kormánynak meg ezzel együtt a végén dönteni kell" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Gyurcsány Ferenc szerint természetes dolog, ha egy koalícióban a pártok között vannak viták, de ez nem jelent koalíciós válságot. "Én nem az egyik vagy a másik oldalnak vagyok a miniszterelnöke, hanem a kormánynak. Ha van vita, az normális.(...) Ha a koalíció politikusai vitatkoznak, és a koalíció pártjai vitatkoznak, az a természetes. A vita nem koalíciós válság, a vita nem is a koalíciónak, hanem a normális politikai létezésnek a feltétele" – fogalmazott a kormányfő.
 
Felidézte, hogy a két jobboldali kormányban "eltűnt" a kisebbik koalíciós párt, az első balliberális koalícióban folyamatosak voltak a viták a pártok között, az előző kormányzati időszakban a kormányfőváltás a koalíción belüli konfliktusból is származott. Ugyanakkor a ciklus második felében, az államfőválasztás elvi vitáján kívül nem voltak súrlódások – mondta.
 
Arra a felvetésre, hogy egy szocialista oktatási miniszter maradéktalanul megvalósítja-e a liberális elődje által írt oktatási programot, közölte: a kormánynak van programja, amely közös egyeztetések során készült.
 
"Ez a kormányprogram nyilván sok forrásból táplálkozik, patikamérlegen nem mértem, hogy a hozzájárulásból kinek mennyi jutott, (...) hanem az boldog lehet, aki úgy érezheti a végén, hogy az ő programjából több van a közösben, mert hát azt akarta" – folytatta gondolatmenetét a kormányfő. Mindenki erre a programra teszi le az esküt, onnantól kezdve a kormánynak lesznek politikusai, és nem érdekes, hogy melyik párt delegálta őket – tette hozzá.
 
Az önkormányzati reform és a régiók kérdésköréről szólva elmondta, hogy bizonyos változtatásokat "feles törvénnyel" is meg lehet oldani, de nem olyan hatékonysággal, mint a kétharmados törvényekkel.

A megyei önkormányzatok nem klasszikus önkormányzatok, intézményeket tartanak fenn, de nincs adószedési joguk, ezzel szemben a régió lényege, hogy közelebb hozza az államot a településhez – mondta. Az állam feladatait dekoncentrálni, a megyei szintű állami intézményeket a régiók szintjén megszervezni kell, és ha az önkormányzat partner, a funkciók egy részét át lehet adni – fejtette ki. Mint mondta, a régiók létrehozása tekintetében az őszi önkormányzati választások fordulópontnak számítanak, így megyei közgyűléseket is választanak. Regionális önkormányzatot 2009-ben lehetne választani, 2012-ben az országgyűlési választások között tarthatnák a helyi választást, a települési önkormányzatokat pedig hat évre választhatnák. Ha "most nem döntünk, akkor ez 2010-ig eldőlt" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
 
"Mondtam egy menetrendet, ehhez tartom magam hetek óta. Ha nem ezt tenném, azt mondanák, hogy ötletszerűen kormányoz, és az lenne a baj" - fogalmazott.