Az Orbán-család meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság szerdai budapesti ülésén elfogadta a Sárazsadány-Szárhegy dülő-Tokajhegyalja Kft. tokaji földvásárlásainak körülményeiről szóló részjelentést. Herényi Károly, a bizottság MDF-es tagja nem vett részt a szavazáson, mert úgy vélte: az anyagban több, még nyitott kérdés van, így az elkészült dokumentum-tervezetről nem lehet szavazni. 

Piaci ár alatt

A bizottság döntött arról is, hogy - a nyitott kérdések tisztázása érdekében - tájékoztatást, illetve további adatokat kér Sárazsadány polgármesterétől, a Borsod Megyei Illetékhivataltól, a Borsod Megyei Földhivataltól, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól. A részjelentés-tervezet összefoglalója szerint Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó 1997-2001 között összesen 80,5 ezer négyzetméter termőföldet és 2478 négyzetméter belterületi földet vásárolt Tokaj-hegyalján. Az ingatlanok vásárlása mélyen a piaci ár alatt történt. Különösen kirívó - tartalmazza a dokumentum -, hogy Sárazsadány önkormányzata egy 50,5 ezer négyzetméteres zártkertet négyzetméterenként két forintért, a belterületi földet pedig négyzetméterenként 44 forintért adta el az Orbán családnak. 

Támogatási kérelem két nappal megalakulás után

A Sárazsadány-Szárhegy dűlő-Tokajhegyalja Kft. működésével kapcsolatban az alábbi megállapításokat teszi a részjelentés tervezete: az 1997-ben létrehozott kft., megalakulása után két nappal, szőlőtelepítéshez állami támogatásért folyamodott. A pályázat mellékletét képező hatósági hozzájárulásokat még a megalakulást megelőzően kérte, illetve kapta meg a cég. A kft.-be Lévai Anikó a megalakulás másnapján az általa vásárolt termőföld törvénytelen apportálásával próbált belépni. A bizottság ülésén elhangzott: az ehhez szükséges dokumentumokat be is nyújtották a cégbírósághoz, ám a cégbíróság a bejegyzést elutasította. Ezt követően Lévai Anikó üzletrészt vásárolt a kft.-ben, majd később készpénzes tőkeemeléssel növelte üzletrészének értékét. Az összefoglaló leszögezi: Orbán Viktor felesége a sajtóban megjelent hírek, riportsorozat hatására 2005-ben eladta a cégben lévő üzletrészét, de megtartotta a földtulajdont.

Lévai Anikó a földbirtok jelentős részét haszonbérletbe adta a Sárazsadány-Szárhegy dűlő-Tokajhegyalja Kft.-nek, de a haszonbérleti szerződést a bizottság nem ismerhette meg, és a földhivatali nyilvántartásban sincs nyoma - fogalmaz az összefoglaló. A dokumentum szerint a kft. több lépcsőben kapott jelentős állami támogatással szőlőt telepített, egyebek mellett Lévai Anikó tulajdonán is. A szőlőültetvény a haszonbérlet lejártáig a kft. tulajdona. A földterület értéke a telepítés hatására jelentősen emelkedett. 

A bizottság szerint a földterület jelenlegi piaci értékét független szakértővel kell felbecsültetni, és ennek alapján megállapítani, mennyivel gyarapodott az Orbán-család vagyona Lévai Anikó sárazsadányi földtulajdona révén. A bizottságban vita alakult ki arról, szerepelhet-e a jelentésben az, hogy a tokaji földvásárlási ügyben törvénysértések történtek. Török Zsolt (MSZP) ez utóbbi álláspontot képviselte, míg Herényi Károly (MDF) szerint ezt csak a bíróság mondhatja ki. A
képviselő óvta bizottságot a "szereptévesztéstől". Úgy vélte, csak a törvénysértés gyanúját lehet kimondani. Török Zsolt (MSZP) végül elfogadta az ellenzéki politikus érvelését.

Répássy lejáratásnak tartja

Répássy Róbert fideszes képviselő az MTI-nek szerdán azt mondta: előre megírt forgatókönyv szerint zajlik a szocialisták lejárató kampánya, ennek a színjátéknak egy újabb felvonását adták elő szerdán az MSZP képviselői Vadai Ágnes vezetésével. Lejárató kampányuknak egyetlen vezérlőelve van: mindegy, hogy nem igaz, csak beszéljenek róla. Szomorú, hogy ehhez nem csak a politikai napilapok, hanem a közszolgálati televízió is asszisztál - mondta Répássy Róbert. Hozzátette: megtanulhatták volna már a szocialisták, hogy a sokszor elmondott hazugság nem válik igazsággá.

Az Apró-Gyurcsány érdekkör milliárdjainak titkait vizsgáló bizottság szerdai ülésén meghallgatta Erdős Ákos üzletembert, valamint döntött arról: nem ad felhatalmazást a bizottság elnökének, hogy iratokat kérhessen be Budapest II. kerületének önkormányzatától, a cégbíróságtól és az Altus Rt.-től. Erdős Ákos, a Láng Holding Rt. elnök-vezérigazgatója a bizottság előtt azt mondta: néhány éve ismeri Gyurcsány Ferencet. "Kapcsolatunkat barátinak nem hiszem, hogy bármelyikünk is nevezné" - tette hozzá. Kiemelte, hogy üzleti kapcsolatban nem áll a miniszterelnökkel. Erdős elmondta: "két tranzakció volt a cégeink között". Az első tranzakció, mint megjegyezte, 2000-ben volt, "ennek kapcsán nem is tárgyaltunk egymással Gyurcsány Ferenccel". A másik tranzakció 2002 májusában a Perfekt Rt. megvásárlása volt, amikor a Láng Holding Rt. megvásárolta a Perfekt Rt. részvényeinek 100 százalékát. 

Erdősék egyetlen bűne

Szijjártó Péter bizottsági elnök azon kérdésére, miszerint van-e az elnök-vezérigazgatónak arról becsült adata, hogy 2002 óta az érdekeltségi körébe tartozó cégek mennyi állami támogatást szereztek, Erdős Ákos azt mondta: néhány milliárd forintos összegről van szó, de hozzátette, hogy kicsit kevesebb az állami megrendelések aránya ma, mint az előző kormány idején. A Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjával kapcsolatban úgy fogalmazott: egy nyilvános pályázaton indult el a Láng Holding Rt. és a legjobb árajánlattal nyert. "Egyetlen bűnünk, hogy megnyertük ezt a privatizációt" - fogalmazott Erdős Ákos.

Csiha Judit, a testület szocialista alelnöke kérésére az elnök-vezérigazgató ismertette a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációját. Elmondása szerint kétfordulós volt a pályázat, az első fordulóban való részvételnek az volt a feltétele, hogy a pályázók vásárolják meg azt az információs füzetet, ami bemutatta a vállalatot. Ezt a füzetet 15-en vásárolták meg, majd árajánlatot kellett tenni, amihez nem volt szükség pénzügyi biztosítékra - tette hozzá. Tovább folytatva elmondta, hogy a 15 vevőből 13-an adtak be ajánlatot az első fordulóban, amit értékelt az ÁPV Rt. Az értékelés után öt pályázót hívtak meg a második fordulóba, amiből hárman adtak be ajánlatot - tette hozzá. A két forduló között az volt a legfontosabb különbség, hogy információkhoz is juthattak az érdeklődők - jegyezte meg. Kiemelte, hogy ajánlatot határidőre a Láng Holding Rt. és a lengyel tankönyvkiadó vállalat adott be. 

Olcsóbban vették, mint amennyit ajánlottak

Arra a kérdésre, hogy az rt. miért csökkentette a vételárat az első fordulóhoz képest a második fordulóban 700 millió forinttal, többi között a következő érvekkel magyarázta: az adóhivatal vizsgálatot végzett a tankönyvkiadónál, a vizsgálat feltételes adóbírságot szabott ki, ez önmagában százmilliós tétel volt. Emellett, folytatta, tökéletesíteni kellett a tankönyvkiadó informatikai rendszerét, ami 100-200 millió forintba került; valamint néhány hét alatt újra kellett szervezni az egész terjesztést.

"Senki nem írt egy betűt sem arról, hogy a privatizáció után remekül működött az egész tankönyvterjesztés" - jegyezte meg, hozzátéve: "szeretném, ha a Nemzeti Tankönyvkiadóhoz és a mi vállalatainkhoz nem kötődne semmiféle politikai címke jobbról-balról". Erdős Ákos meghallgatása után a kormányoldal és ellenzék képviselői között vita alakult ki arról, hogy mi a válasz arra a kérdésre, vajon a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjakor szerepet játszott-e Gyurcsány Ferenc és Erdős Ákos korábbi üzleti kapcsolata. A kérdésről a bizottság nem határozott.

A kormánypárti többség elvetette Szijjártó Péter azon kérését, miszerint a testület adjon felhatalmazást az elnöknek, hogy iratokat kérhessen be Budapest II. kerületének önkormányzatától, a cégbíróságtól és az Altus Rt.-től. Szijjártó Péter az ülés előtt úgy fogalmazott: az iratok értékelése után kiderülhet, hogy Gyurcsány Ferenccel és egyik egykori cégével szemben a sajtóban megfogalmazott súlyos állítások és gyanúk kiállják-e az igazság próbáját.