A kormányfő a mintegy két és félórás találkozót követő sajtótájékoztatón a parlamentben elmondta: a magyar alkotmányozás történetében először foglalnák az alaptörvénybe, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, amelyek a magyar nemzetnek mint kulturális, nyelvi, történelmi közösségnek a részei. Emlékeztetett arra, hogy a mai alkotmányban a nemzet politikai közösségi kategóriaként szerepel.
   

A miniszterelnök felsorol

Gyurcsány emlékeztett arra, hogy a honosítási eljárást egyszerűbbé tették, a nemzeti vízumra vonatkozó szabályozást elfogadták, és az utolsó egyeztetéseket folytatják az EU-val, elkészült a Szülőföld Program és a Szülőföld Alap szabályozása, ami 25 milliárd forintnyi fejlesztést jelent, valamint a határ menti megyék úgynevezett Interreg programjai is rendelkezésre állnak több mint 10 milliárd forintos forrással.

Javaslata szerint a határon túli magyar közösségek azon tagjai számára, akik valószínűsítik, hogy magyar állampolgárok leszármazottai, magyar személyi igazolványt bocsátanának ki, amelyet útiokmányként használhatnak azon államokban, ahol a jelenlegi magyar személyi igazolvány is annak minősül. 
    
A kormány támogatja, hogy a parlament állandó bizottságot alakítson, amely a határon túli magyarság politikai kérdéseivel foglalkozik - mondta el a miniszterelnök, aki a kormány javaslatai alapján konzultációsorozatot kezdeményezett az érintett közösségek képviselőivel, az Európai Unió illetékes szerveivel és a belpolitika szereplőivel.
   
Gyurcsány Ferenc szerint "a szellem kiszabadult a palackból a kettős állampolgárságról szóló népszavazással, (...) olyan helyzetbe hozva a határon túli szervezeteket és azok képviselőit, hogy nem mondhatnak mást, mint hogy márpedig mi ezt akarjuk".
   
Hozzátette: ugyanakkor az is világos, hogy az anyaországi magyarok jelentős része erről másként gondolkodik, "a kettős állampolgárság különösen olyan módon feltett kérdésében, ahogy ez tavaly megtörtént, nem tud megegyezni a tíz-tizenötmillió magyarság".