Listát a bejegyzett pártok állíthatnak; a listaállításhoz legalább húszezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása szükséges. A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számával. Mandátumot arról a listáról lehet szerezni, amelyre az összes leadott szavazat több mint öt százaléka jut. A mandátumokat a listákra leadott szavazatok arányában osztják szét. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. A listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 30. napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál. Egy párt csak egy - önálló vagy közös - listát állíthat, a választó csak egy listára szavazhat.

A törvényjavaslat legvitatottabb pontja a külföldön történő szavazás lebonyolításának módja volt. Az elfogadott törvény szerint a 72 külképviseletre szavazatszámláló bizottságok mennek, amelyeknek három választott tagja és egy póttagja lesz. A listát állító pártok minden külképviseletre javasolhatnak egy személyt választott tagnak. Az Országos Választási Bizottság sorsolással alakítja ki javaslatát a három tag és az egy póttag személyére, akiket az Országgyűlés egyetlen szavazattal választ meg. A választott tagok kiutazásáról és szállásáról az Országos Választási Iroda és a külképviselet gondoskodik. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. (MTI)