A németek legkedveltebb üdülőhelye Mallorca, ahol a helyiek a turizmusból élnek, de nagyon sokan feketén adják ki apartmanjaikat az ott nyaralóknak. A helyi hatóságoknak elegük lett ebből. Összeraktak egy 700 ezer eurós „akciótervet”, melynek részeként felemelték az ellenőrök számát 15-ről 20-ra, akiknek lehetővé tették, hogy hivatali hitelkártyával próbavásárlásokat végezzenek, és lefoglalhassanak egy-egy gyanús szálláshelyet, mintha igazi turisták lennének. Ezáltal könnyen hozzáférnek az adott ingatlan pontos címéhez. Az ellenőrök munkaideje is megváltozott: ezentúl már esténként és hétvégenként is végeznek ellenőrzéseket. Sok nyaralóingatlan bérbeadója ugyanis eddig csak akkor tette ki a hirdetését, amikor biztos lehetett abban, hogy a hatóság emberei aznapra letették a munkát.

Ahogy azt a város turizmusért felelős osztályvezetője, Andreu Serra a DW-nek elmondta, Mallorcán a rövid távra kiadott apartmanoknak a lakáspiacra gyakorolt hatása brutális. Miközben az Airbnb-hez hasonló internetes platformokon a nyaralókínálat folyamatosan nő, a hosszú távra kiadó bérlakások árai sok helyen az egekbe szöknek, olyannyira, hogy a helyiek alig találnak már megfizethetőt. Mallorca fővárosában, Palmában például nem lehet havi 900 eurónál olcsóbban albérlethez jutni – ez pedig a bruttó 1600 eurós átlagfizetéseket figyelembe véve igencsak drasztikus.

Schoening/picture alliance

A gurulós bőröndös turisták a mindennapok részei Mallorcán

Az egyre romló helyzetre való tekintettel a spanyol sziget városi tanácsa 2018-ban megtiltotta a társasházakban lévő lakások tulajdonosainak, hogy üdültetés céljára bérbe adják az ingatlanjaikat. E jogszabály alapján tehát elvileg alig lehetne ilyeneket bérelni Mallorcán, a gurulóbőröndös turisták látványa a lakóövezetekben mégis mindennapos. Amikor a Baleár-szigetek kormánya emiatt bírságot szabott ki az Airbnb-re, a bíróság a cégnek igazat, mondván, az internetes platform csupán közvetítőként működött az ügyletekben, és egyelőre nincs olyan jogszabály, amely arra kötelezné, hogy csak regisztrált lakások hirdetéseit veheti fel a kínálatába. Így most a bérbeadások szigorúbb ellenőrzésével próbálnak segíteni magukon a mallorcaiak.

A probléma Európa számos nagyvárosában és nyaralóhelyein jól ismert. A portugál kormány is foglalkozik az üggyel, miután az ingatlanpiacon kialakult feszültségek miatt többször tiltakoztak a polgárok. A nemrég előterjesztett intézkedéscsomag többek között adókedvezményt ad azoknak, akik nem rövid-, hanem a hosszútávú kiadásban gondolkodnak. A bérlakáshiány enyhítése érdekében döntés született arról is, hogy a két évnél régebben üresen álló lakásokat kötelezően ki kell adni. A rászoruló lakók lakbértámogatást kapnak, amennyiben olyan övezetben élnek, ahol emiatt nőttek meg a költségek. Újabb engedélyeket üdülőövezetbe sorolásra pedig mostantól nem lehet kiadni.

Winfried Rothermel/picture alliance

A kérdés Olaszországban is napirenden van. Az idegenforgalmi miniszter, Daniela Santanchè nemrég egy interjúban bírálta azokat a „vadnyugatinak” nevezett módszereket, amelyek az üdülőbérletek piacát eddig koordinálták, „valódi szabályozás” bevezetését követelve.

Nagyobb átláthatóságot remélnek az új uniós rendelettől

A konzekvens jogi szabályozás szükségességét időközben az Európai Unió is felismerte. Január elsejétől lép hatályba egy új EU-rendelet, amely egységességet és nagyobb átláthatóságot biztosít ebben a piaci szegmensben. Többek között regisztrációs kötelezettséget írnak elő az üdülőingatlanok bérbeadóinak, melyet az online platformoknak – mint amilyen az Airbnb is – ellenőriznie kell. Így nem kerülhet ki olyan lakás a piacra, amely nincsen regisztrálva. Egyúttal az adatáramlást is zökkenőmentessé teszik a hatóságokkal. Az Európai Bizottság mindettől „az illegális ajánlatok számának csökkenését” reméli, valamint azt, hogy „a hatóságoknak így több esélye lesz a rövidtávú szálláskiadás káros hatásainak értékelésére és mérséklésére”.

Berlin európai ügyekért felelős államtitkára, a Régiók Bizottságának brüsszeli tagja, Gerry Woop nagyrészt egyetért a tervekkel és szerinte a javaslat „megvalósíthatónak” tűnik. „Bízunk abban, hogy a jövőben hatékonyabban tudjuk majd ellenőrizni a bérbeadásokat. és szankcionálni, ha vétenek a szabályok ellen” – nyilatkozta. Egy felmérés szerint egyedül a német fővárosban 26 500 lakóingatlant hirdettek 2019-ben az Airbnb-n. És ez a szám azóta biztosan nőtt” – mondta Woop, hozzátéve, hogy ennyi lakás hiányzik a normál albérletpiacról. Berlinben egy ideje már szigorú szabályok vonatkoznak az ingatlanok üdülési célú kiadására. Az előírások betartásának ellenőrzése azonban nehézkes. „Egyelőre ugyanis nincs lehetőségünk a szankcionálásra” – magyarázta az államtitkár. A kötelező regisztrációval és a közvetítő platformok bevonásával ez is megoldódhat.

Barcelonában is nagy reményeket fűznek az új uniós rendelethez. A város vezetése évek óta hiába próbálja kordában tartani a helyi lakások és házak turistáknak történő illegális kiadását. A baleári turisztikai miniszter, Iago Negueruela nemrég azért utazott Brüsszelbe, hogy Brüsszel az Airbnb-t, a Booking.com-ot és társait nagyobb ellenőrzésre kényszerítse. „Nem látom be, hogy az olyan internetes platformok, mint az Airbnb, miért tehetnek a mai napig büntetlenül közzé illegálisnak számító lakáskiadási ajánlatokat” – háborgott a miniszter. A jövő év elején hatályba lépő EU-s rendelet ezt a kérdést is rendezi.

Akár 400 000 eurós bírság is kiszabható

A szigorított ellenőrzés mindenesetre Mallorcán meghozta az első sikereket. Az év első három hónapjában összesen 337 üdülőingatlant ellenőriztek – számolt be jelentésében a spanyolországi sziget tanácsa. Ezek közül 45 esetben szabtak ki bírságot, és reménykednek ennek elrettentő hatásában. A szabályszegőknek ugyanis elég súlyos bírsággal kell számolniuk: jelenleg a Mallorca szigetén engedély nélkül kiadott üdülőinganok tulajdonosait 40 000 és 400 000 euró közötti összegre büntethetik.

Vezető képünk: Portugáliában rendszeresek a tüntetések az ingatlanpiacon kialakult feszült helyzet miatt. A képen egy április eleji lisszaboni tüntetés látható

Szerző: Jonas Martiny. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.