Kevés nagyobb átalakítás van egy házon, mint a tető kicserélése vagy felújítása, nem csoda, hogy sokan ezt halogatják. Persze pont emiatt igaz az is: ha valaki pénzt és energiát szán rá, akkor utána jó ideig megússza, hogy újra ezzel kelljen foglalkoznia. Önnél mikor dolgoztak ezen utoljára?

Aki nem mostanában újította fel a tetőt, az jogosan gondolkozhat abban, hogy lassan ideje volna ennek. Ön így van ezzel, vagy jó, ami most van?

Természetesen ha valaki cserélni vagy felújítani szeretné a tetőt, az is sok akadállyal szembesülhet. Például kezdésként azzal, hogy nem olcsó beruházásról van szó, az sem mindegy, hogy mikorra sikerül hozzá munkaerőt találni, és egy olyan időpont kiválasztása sem mindig egyszerű, amikor a család kibír egy ekkora munkával járó minden kényelmetlenséget.

Igazán nincs benne a köztudatban az, hogy mi mindenre kell figyelni, amikor az ember tetőt újítana fel. Vagy ön fejből tudja például csak az olyan alapokat, mint hogy mit jelentenek a különböző tetőtípusok nevei? Őszintén?

A lapostető definiálása a legegyszerűbb, aminek a hajlásszöge 5 foknál kisebb, az laposnak számít. A nyeregtető névről sokaknak nem ugorhat be, de Magyarország legelterjedtebb tetőtípusáról van szó: egy ferde tetőoldal az egyik irányból, egy másik a másik irányból, középen az élgerincnél találkoznak. Hozzá hasonló a kontytető, amikor már négy tetősík van, mert az oromfal felőli részekre is kerül egy-egy. Ennél anyagtakarékosabb – és a beépítés szempontjából kevésbé praktikus – változat a sátortető, az 1960-as évek Kádár-kockáinak nagy klasszikusa, amikor négy tetősík találkozik középen, egyetlen csúcspontban, tetőgerinc pedig nincsen. És persze ott a manzárdtető, ahol a tető oldalát két különböző meredekségű rész alkotja, távolabbról nézve mintha menet közben váltana meredekséget.

Léteznek aztán ennél bonyolultabbak is – mint például a félnyeregtető, amelynek az egyik oldala egy egyszerű nyeregtetőnek tűnik, de a másik oldalról egy tűzfalban ér véget. Aztán ott van a toronytető, amely legalább 2-3-szor olyan magas, mint amilyen széles. És persze léteznek összetett tetőformák is, amelyeknél több forma jelenik meg egyszerre.

Eddig csak a kinézetről – és a beépíthetőségről – volt szó, de legalább ilyen fontos szempont a szigetelés. Az újonnan átadott házakra már legalább BB, azaz közel nulla energiaigényű besorolást kell szerezni, ebben pedig kiemelten fontos a szigetelés.

A helyes tipp a szakmai konszenzus szerint az, hogy nagyjából a negyede megy el a fűtési energiának a tetőn át, plusz-mínusz néhány százalék – természetesen minél több új házat adnak át, annál jobb ez az arány.

És az sem mindegy, hogy miből készült a tető.

De ez csak néhány kérdés a tetőkről és a tetőfedésről, ha valaki belefog egy ilyen nagy munkának akár csak a tervezésébe, percek alatt sokkal bonyolultabb kérdésekig jut el. Ha önnek eszébe jut olyan kérdés, amelyet szeretne feltenni a tetőkkel kapcsolatban, küldje el az [email protected] címre, megpróbáljuk megkeresni rá a választ.