Bár mind a BREEAM, mind a LEED minősítési rendszer helyi viszonyok közötti alkalmazása egyszerűsödik, a követelmények szigorodnak, és továbbra is komoly kihívás lesz megfelelni a dokumentációs kritériumoknak - derül ki az ÓBUDA Group összegzéséből. A magyarországi piacon 2007-ben jelent meg az első zöld minősített projekt, igaz, az ezt követő néhány évben az épületek csupán elenyésző hányadát minősítették.

„Míg 6 évvel ezelőtt az átadott irodaházak kevesebb, mint 10 százaléka volt valamelyik rendszerben minősített vagy egyéb szempontrendszer szerint környezettudatosnak tekinthető, addig 2011-ben és 2012-ben a minősített irodaépületek aránya meghaladta a 80 százalékot. Az elkövetkező években várhatóan az átadásra kerülő irodaépületek közel 100 százaléka szerez majd minősítést a BREEAM vagy a LEED rendszerben” – emelte ki Lipcsei Gábor, az ÓBUDA Group projektigazgatója.
Minősített és zöld irodaépületek részesedése az átadott irodaterületekből

Magyarországon régiós összehasonlításban átlagosnak mondható a zöld minősítések elterjedtsége. A magyar piac a BREEAM rendszer felé erősebben elkötelezettnek tűnik Franciaországhoz vagy a Benelux államokhoz hasonlóan, míg például Olaszországban a LEED dominál. Itthon jellemzően az irodaprojekteket minősítik, kivételt képez a szegedi Árkád bevásárlóközpont, mely egyedüli épületként képviseli a német DGNB rendszert és a Hegyvidék Központ, mely BREEAM minősített.

A minősítési rendszerek célja pozitívan megkülönböztetni a minősített projekteket, a piaci elvárások azonban folyamatosan nőnek, így időről időre a különbözőség kritériumait is meg kell újítani. Ráadásul a BREEAM és a LEED rendszerek nemzetközi piacon való elterjedése csak néhány éve kezdődött, ezért a kezdeti „gyermekbetegségek” kezelése miatt is időszerűvé vált a rendszerek frissítése. Az új szabályozások várhatóan 2013 tavaszán (BREEAM) és őszén (LEED) lépnek életbe, és mindkét minősítési rendszer esetében racionalizált, tovább finomított és jellemzően szigorúbb követelményeket hoznak.

BREEAM rendszer várható jelentős változásai
 A minősíthető „sztenderd” épületek körébe bekerülnek a lakóépületek is.
 Az új BREEAM kézikönyv kiszámíthatóbbá és egységesebbé teszi az értékelési szempontokat, mivel egyesít két korábbi rendszert, a Europe Commercial 2009-et és az International Bespoke 2010-et.
 Bővülnek a minimumkövetelmények, új kritériumok is megjelennek, így nehezebbé válik a minősítések – különösen a magasabb, ’Excellent’ és ’Outstanding’ szintek – megszerzése.
 A felújítási projektekre nem terjed ki az új kézikönyv hatálya.

LEED rendszer várható jelentős változásai
 Új kategória jelenik meg, a Location and Transportation, amely összefogja a fejlesztéshez köthető közlekedéssel kapcsolatos környezeti hatásokat.
 A rendszer a jövőben korábbi három helyett már hat épülettípust különböztet meg, ezzel jelentősen csökkennek a túlzott általánosságból fakadó megfelelési nehézségek.
 Több helyen a korábban csak oktatási épületekre vonatkozó előírások minden épülettípus esetében teljesítendővé válnak (például akusztikai követelmények).
 Az új rendszer nagy hangsúlyt fektet a minősítés indításának megfelelő időzítésére (a tervezési fázis kezdete), melyet külön ponttal jutalmaz.
„Kifejezetten jó iránynak tartom a regionális különbségek erősebb figyelembe vételét és az alkalmazhatóság bővítését. A BREEAM eddig is európai szabványokra támaszkodott, azonban az új rendszerben egyszerűsödik a hazai szabványok befogadtatása, míg a LEED kifejezetten európai projektekre szabott alternatív teljesítési módok kidolgozásával és a mértékegységek kettős – SI és angolszász rendszer szerinti – megadásával nyit a kontinentális projektek felé” – elemezte a változásokat Lipcsei Gábor.