A zöld könyvben senki ne keressen szenzációt - mondta a városvezető, jelezve, hogy senkit nem céloz meg vele. A kötet nem foglalkozik a múlttal, az a korábban kiadott fehér könyv funkciója volt – tette hozzá. Mint közölte, a városvezetés végképp lezárta a múltat, "csak arra koncentrál, mit tud felmutatni".

Tarlós István ismertetése szerint három, egymással párhuzamos úton dolgoztak az elmúlt időszakban. Elsőként az általános rendteremtést említette, másodikként az azonnali beavatkozást igénylő ügyeket, harmadikként egy hosszú távú koncepció kialakítását.

Tarlós a Fehér Könyvvel, amely az elmúlt nyolc évről szólt

MTI / Földi Imre

A kötet a gazdálkodási fegyelem helyreállítása kapcsán ismerteti a priorizáláson alapuló költségcsökkentési módszert, illetve a cikluson átívelő gazdasági programot, amely megállítja az adósságfelhalmozást. A könyv szerint elengedhetetlen volt a hivatali pénzügyi rendszer egyszerűsítése és centralizációja.

A kiadvány kitér arra, hogy korábban a különböző vagyonelemek körét nem lehetett pontosan meghatározni, a vagyongazdálkodás irányítása kapcsán pedig nem volt semmilyen stratégia. A hosszú távú vagyongazdálkodási stratégia alapját jelentő koncepciót időközben elfogadta a Fővárosi Közgyűlés.

A zöld könyv az azonnali beavatkozást igénylő ügyek között említi a Közraktárak (CET) projektet, amelyet az egyik legkomplikáltabbnak és leginkább bizonytalan kimenetelűnek nevez. Célként jelöli meg a szerződési garanciák érvényesítését, és a beruházás mielőbbi átadás-átvételének kikényszerítését. Itt írnak a Budapest Szíve Program hanyag előkészítettségéről és a kerületi önkormányzatok lakástörvény szerinti befizetései körüli kaotikus helyzetről is.

Kapcsolódó videónk:

Videó: soha nem lesz sün a CET-ből

A városüzemeltetés és városfejlesztés átszervezése kapcsán a kötet beszámol a főváros gazdasági társaságainál véghezvitt változásokról, és az új bérpolitikai irányelvekről, amelyek éves szinten 650 millió forint megtakarítást jelentenek. Emellett a zöld könyv szól a két új részvénytársaság, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. és a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) Zrt. létrehozásáról; utóbbinál a cégcsoporthoz tartozó társaságok szerződéseinek felülvizsgálata az elmúlt 10 hónapban 4,5-5 milliárd forint megtakarítást jelentett.

Kapcsolódó videónk:

Videó: megnéztük a Horthy-bunkert Gödöllőn

A kötet jelzi, hogy a társaságok többsége a pazarlás megszüntetése mellett bevételeit is növelni tudta, a BKV például hosszú idő után először 1 milliárd forint üzemi nyereséggel zárt. A BKK összeállította a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének legfontosabb projektjeit, ezek között szerepel egyebek mellett a villamos- és trolibuszhálózat egységes fejlesztése, a földalatti meghosszabbításának, a 2-es metró és a H8/H9 (csömöri és gödöllői) HÉV vonalak összekötésének, és a 3-as metró Káposztásmegyerig történő meghosszabbításának megvalósítási tanulmánya.

A könyv kitér arra is, hogy a BKV az ez évi működést biztosító likviditási támogatás mellett "megszabadul a súlyos teherként ránehezedő" 78 milliárdos adósságállományától, a főváros és a kormányzat között hamarosan kezdődő tárgyalások során pedig kialakítják a budapesti közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozhatóságát biztosító pénzügyi rendszert.

Kapcsolódó cikkünk:

Ki készítette a zseniális fotósorozatot Budapestről?

A kötet beszámol a hivatalon belül megalakított projektmenedzsment főosztály és a szakmai ügyosztályok közös munkájáról is, amely követhető, számon kérhető módon kezeli a fejlesztéseket, beruházásokat. Kitér arra is, hogy a kulturális területen egységesítéssel kezdte a racionalizálást a városvezetés, a színházi szektorban például egységes javadalmazási rendszert alakítottak ki. Az oktatás területén a gazdálkodási szervezetek kialakítását nevesítik az eredmények között, a célok között pedig egységes információs rendszer kialakításáról írnak az intézmények, a hivatal és az állami irányító hatóságok között.

A városvezetés 2011 végére elkészíti a főváros népegészségügyi programját, amelynek elfogadását követően  hozzá is lát a megvalósításhoz. Az intézményi betegellátási feladatok állami kézbe adása kapcsán a főváros megkezdte a tárgyalásokat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságával - derül ki a kiadványból, amely a hajléktalan-ellátással kapcsolatos változásokról, az új koncepcióról, valamint a szakosított ellátás újjászervezéséről is számot ad.