Az Ökocentrum Zrt. beruházásaként immáron nyolcadik éve üzemelő ökoház a maga felszereltségével és – ami nagyon fontos – globális szemléletével egyike a hazai „zöld építészeti csodáknak.” Csoda, amelynek követője azonban nem nagyon akadt. Hogy miért, az a későbbiekben kiderül.

A hazai „zöld építészeti csodák” egyike, a Budakeszi úti lakópark

Mitől öko egy modern épület?

A magyarországi zöld társasház-beruházások legfőbb érdekessége, hogy bármelyiket nézzük, mindenhol mást kapunk. Miután gyerekcipőben jár az ágazat, nincsenek fix modellek, szabványok, elvárások. Mindenki annyira öko, amennyire az erejéből futja. „Olyannyira kezdetleges nálunk az ágazat, hogy nem is tudnék megnevezni 100 százalékban megvalósult öko társasházi beruházást. Ott volt például az általam is tervezett, Rád községbe megálmodott ökolakópark, amelyből végül a beruházó ügyetlensége miatt nem lett semmi. De belekezdtünk egy önellátó irodaház projektbe is, amit a válság fullasztott be” – tudtuk meg Ertsey Attila építésztől, a Magyar Építész Kamara alelnökétől.

"Az öko annyit jelent, mint békében és barátságban élni a természettel. Az építkezés során mi is ezt a felfogást követtük" - mondta Szunai Miklós, az Ökocentrum Zrt. vezérigazgatója, egyben a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnöke. "Filozófiánk: a házat jól meg kell építeni, a legmodernebb, környezetbarát anyagokból. Ami beruházói oldalról nem a legkifizetődőbb dolog, de hosszú távon ez kell, hogy a jövőt jelentse. Mikor belevágtunk a beruházásba, a majdani lakók pszichés igényeit is szem előtt tartva gondoskodó és gondolkodó házat terveztünk” – mondta Szunai Miklós.

Zsigereiben öko

És akkor a konkrétumok: az egész épület a feng shui filozófiája szerint készült, és az épület sem horizontális, sem vertikális irányban nincs lezárva műanyag festék vagy fólia által, így természetesen szellőzik. Az Ausztriából beszerzett öko-bio szigetelésre impregnált hullámpapír került, ez gyűjti a nedvességet a betonból, amire környezetbarát ragasztóanyaggal rögzítették a fa parkettát. A téglafalakra 4 centiméteres hőszigetelő vakolat került, amelyet a káros műanyagbázisú vakolat helyett sima kőpor fed, és természetesen a napkollektorok sem hiányozhatnak a tetőről.

A lakások konyháit eleve szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas tartályokkal szerelték fel, így a lakók az otthoni odafigyelést könnyebben kiterjesztik a környezetükre is. A ház gyomrában speciális gépek tömörítik a műanyagot, bálázzák a papírt és a fémdobozokat, így egyharmad mennyiségű háztartási hulladék keletkezik. És talán hihetetlen, de a szemétfeldolgozó berendezések ára egy év alatt megtérült, mivel a ház közel 70 százalékkal kevesebb hulladék után fizet szemétszállítási díjat.

 Intelligens ház

A 2001-ben több nemzetközi díjat is nyert épület elektromos rendszereit egy számítógépes központ irányítja. A klímaberendezések nyári hulladék hőjével például az uszoda vizét melegítik, a körforgást az említett rendszer irányítja. Ha érzi, hogy a házban valahol többlet hő keletkezik, nem a hálózatból nyer energiát, hanem átirányítja a felesleget. És akkor az olyan extrákról, mint a női reflexzónáknak legmegfelelőbb anyaggal borított futópálya vagy a meditációs szalon és a szaunák, még nem is beszéltünk.

„A baj az, hogy ez a fajta komplex gondolkodás itthon nem terjed eléggé. Még szomorúbb, hogy az államigazgatás sem támogatja. Beruházóként tehát nem nagy üzlet egy ilyen fejlesztés, hiszen amikor építettük, az emberek még nem honorálták a fenntarthatóságot, azóta persze ez a gondolkodás pozitív irányba változott. Szerencsére egy nagyon jó lakóközösség él a házban, akik értékelik és megőrzik a kapott lehetőségeket, sőt tovább is fejlesztik ezt. A lakások értéke 70–80 százalékkal emelkedett a négyzetméterenként 400 000–430 000 forintos vételárhoz képest, és rengeteg a külföldi bérlő. Ebből is látszik, hogy egy kicsit megelőztük a korunkat” – folytatta Szunai Miklós.

Hasonlóan érdekes témákról olvashat Öko Extra 2010 című szakmai kiadványunkban, amelyet 995 forintos áron megvásárolhat az újságárusoknál vagy online megrendelheti itt.