„Sajnálattal vettük tudomásul, hogy Magyarország, illetve Budapest olyan hely, ahol a nemzetközi gyakorlattal ellentétben sem az önkormányzat, sem az állam nem kívánt részt vállalni e szakmailag évtizedek óta indokolt kongresszusi központ fejlesztésében, pedig a bevételek oroszlánrészéből elsősorban nem a rendezvényhelyszín, hanem a város és az ország profitál. De, nézzünk előre! Most az elsődleges feladatunk a biztonságos finanszírozás megteremtése. Folynak a tárgyalások, keressük a legkedvezőbb banki ajánlatot. Ugyancsak folyik a kivitelezési tervek előkészítése, és megkezdődtek a versenytárgyalások a kivitelezésre is.” – tájékoztatta Szántó András, a SYMA Sport- és Rendezvényközpont tulajdonos ügyvezető igazgatója.

Mit is jelent az új kongresszusi központ fejlesztése számokban? Magyarországon, 2008-ban, nemzetközi kongresszusokon és konferenciákon mintegy 120.000 ember vett részt. Pontosan 531 ilyen típusú rendezvényt szerveztek az elmúlt évben, ezzel nemzetközi szinten igen szerény 226 fős részvételi átlagot értünk el. „Ennyi ember elfér egy nagyobb bálteremben. Jellemző azonban, hogy míg a nemzetközi kongresszusok és konferenciák számát tekintve Budapest a világ első 20 város között van, a résztvevők összes létszámát illetően viszont több mint 50 város előz meg bennünket. Nem nehéz kitalálni, hogy a rendezvényekből származó bevételek tekintetében sem tartozunk ezért az élmezőnyhöz. Ennek az a magyarázata, hogy a magyar fővárosban nincs olyan helyszín, ahol 4-5 ezer embert le lehet ültetni egy térben, a nemzetközi színvonalnak megfelelő, kongresszusi körülmények között. Ma nincs Budapesten olyan helyszín, amelyik ilyen létszám mellett rendelkezik a plenáris ülés létszámának megfelelő szekciótermekkel, étkezési lehetőséggel és kiállítási területtel.” – hívta fel a figyelmet Szántó András.
 
Budapest hiába vonzó célpont, csak a „kissebbb” rendezvények tekintetében versenyképes egyelőre. A  SYMA tulajdonos ügyvezető igazgatója az OGH hírügynökség érdeklődésére további bevételi adatokkal is alátámasztotta egy megépülésre kerülő nagyméretű kongresszusi központ jelentőségét. „Jelenleg mintegy 85 milliárd forintot tesz ki Magyarországon a kongresszusok résztvevőitől származó bevétel. Ha lenne egy nemzetközi szinten is versenyképes, legalább 4.000 főt befogadó kongresszusi központunk, akkor megbízható számítások szerint ez az összeg megnégyszerezhető lenne (azaz a magyar költségvetésbe akár a 340 milliárd forint is befolyhatna erről a piacról). Ez a külföldiektől származó, jelenlegi teljes turisztikai bevétel 1/3-a. Ennek az összegnek csak az áfa tartalma 68 milliárd forint lenne. Normális, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő viszonyok mellett, ennek az összegnek a 10%-át kellene visszaforgatni kongresszusi marketingre. Persze, ez a 6.8 milliárd forint több lenne, mint Magyarország teljes, éves, nemzeti turisztikai marketing kerete.” – hangsúlyozta a SYMA tulajdonos ügyvezető igazgatója.

A tervezett SYMA Kongresszusi Központ adottságairól már tudható, hogy a plenáris termében 4.300 személy foglalhat majd helyet.  A teljes szekciótermi kapacitás - abban az esetben, ha a négy részre osztható plenáris termet is használják - 5.300 fő lesz. Az épületben 25, önálló, különböző méretű terem létesül majd.  A SYMA Kongresszusi Központ a működő konferencia- és szekció termek mellett 4.000 négyzetméteren biztosít majd kiállítási területet, valamint, mindezekkel egy időben 5.000 embernek ad helyet ültetett étkezésre. Az új kongresszusi központ összeépül a jelenlegi SYMA Rendezvényközponttal, így a létesítmény teljes alapterülete eléri az 51.000 négyzetmétert. Jelenleg egész Európát tekintve is kevés kongresszusi létesítmény dicsekedhet ilyen jellemzőkkel. 

„Ha sikerül is tető alá hozni a beruházást, s a terveink szerint, 2011 tavaszán átadni az új kongresszusi központot, akkor is az intenzív marketing tevékenységen múlik majd a valódi siker. Ebben pedig mindenképpen jelentős szerepet kell vállalnia a fővárosnak és az államnak. S nem csak azért, mert a világon mindenhol így van, nem csak azért, mert az adóbevételek őket illetik majd, hanem azért is, mert a terület, ahol építkezünk, az államé, s maga a kongresszusi központ is köztulajdonba megy majd át, 26 év múlva. Tehát, ha a közszféra nem vállal szerepet a megvalósításban, akkor annál aktívabbnak kell lennie az értékesítésben. Létre kell hozniuk egy Kongresszusi Irodát (Convention Bureau-t), ami, azért is elkerülhetetlen, mert csak ezek a non-profit irodák vehetnek részt a nemzetközi szakmai szervezetek pályázataiban.” – hangsúlyozta Szántó András.