A társaságnak saját tulajdonú kapcsolt, áramot- és hőt termelő gázmotoros erőműve van, ami egész évben működik. A 18 megawatt áram- és 17,5 megawatt hőteljesítményű gázmotoros erőmű  rendelkezésre állása közel 100 százalékos, a hatásfoka meghaladja a 85 százalékot.

Az alaptevékenység, a városi távhőellátás hőforrásai a fűtőolajjal és gázzal üzemeltethető forróvíz-kazánok. Ezek  összesen 348 megawatt hőteljesítményt jelentenek, ellátnak 24 ezer lakást és ezer egyéb fogyasztót. Ehhez társul a kapcsolt termelést végző gázmotoros kiserőmű 17,5 megawatt hőteljesítménye. Az áramtermeléssel együtt ebben az erőműben előállított hő biztosítja Győr nyári melegvíz-ellátását. Ezt az évi mintegy 450 ezer gigajoule hőmennyiséget tudja a Győrhő nagyon kedvező áron átadni a távhőszolgáltatásba - magyarázta H. Szováti Miklós. Hozzátette: a cég ezzel együtt évente mintegy 1,3-1,4 millió gigajoule hőmennyiséget ad el.
 
Az üzemanyag-költség az összes költség mintegy 65-70 százalékát teszi ki. A  gazdaságos üzemelést szolgálja a tüzelőanyag kedvező szerkezete, mert a cég megfelelő olajtároló kapacitással rendelkezik. A fűtőmű két órán belül át tud állni gázról olajtüzelésre havária esetén, vagy ha olcsóbb olajjal akar tüzelni.   A Győrhő 2006 júliusa óta  a szabadpiacon szerzi be a földgázt. Az évi 70-80 millió köbméter gázt az Emfesz szállítja a cégnek. H. Szováti Miklós hangsúlyozta, hogy az ellátás jelenleg is folyamatos, és az volt a januári "gázkrízis" idején is. A földgáz ára olcsóbb a szabályozott piaci árnál, de a mértéke üzleti titok - fűzte hozzá az ügyvezető igazgató.  
 
A kedvező tüzelőanyag-felhasználás mellett a kapcsolt energiatermelés előnye a kevesebb károsanyag-kibocsátás, ami a szén-dioxid kvóta felhasználása szempontjából jelenthet előnyt.  A cég tulajdonában van az a gázvezeték, ami közvetlenül kapcsolódik az FGSZ Földgázszállító vezetékéhez, ez mérsékli a földgáz árára rakódó rendszerhasználati díjat is azokhoz képest, akik nem rendelkeznek ilyen vezetékkel.  

Győrben egy gigajoule hő, mint termék, a lakossági fogyasztónak 2.790 forintba kerül, és a társaság kizárólag mérés alapján, utólag számláz. A használati meleg víz árát és az alapdíjat is hozzáadva áfa nélkül 3.600 forintra emelkedik egy gigajoule ára. A gázfűtés esetében - beleszámítva a tőkeköltséget is - 4.300 forintos érték jön ki egy gigajoule-ra.  A Győrhő ügyvezetője kiemelte, hogy Győrben nincs napirenden, hogy lakóközösségek leválnának a távfűtésről éppen a kedvező költségek és az elszámolás módja miatt. A győri lakásokban a fűtési idényben nappal 21-22 fokot biztosítanak, éjszaka viszont - a külső hőmérséklet függvényében -  az észszerűség határáig csökkentik a rendszerbe táplált hő mennyiséget.
 
A Győrhő stratégiai terveiben egy 35 megawatt kapacitású - mintegy 10-12 milliárd forintba kerülő - újabb gázmotoros erőmű terve szerepel.  A távhőtermelő és -szolgáltató társaság a 2008. évi nyereségből 1,5 milliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonosának, a győri önkormányzatnak.

László György, a Magyar  Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MATÁSZSZ) alelnöke szerint a győri módon is lehet távhőt szolgáltatni.   Az alelnök az MTI-nek elmondta, hogy minden költséget figyelembe véve a távhő ára Magyarországon mindössze 10-20 százalékkal drágább a direkt gázfűtésnél, holott a közvélemény ennél nagyobb különbséget gondol. A számlák összehasonlítása helytelen, hiszen az egyedi gázfűtés számlája nem tartalmazza az energiatermeléshez kötődő tőkeköltségeket, a távhő számlában viszont benne van - magyarázta az elnök. 

A távhő versenyképességét növelné az a tény, ha az áramot és a távhőt együtt termelő, úgynevezett kapcsolt termelésben a távhőre az őt megillető hasznot arányítanák, amit a jelenlegi gyakorlat szerint döntő mértékben az áramtermelésen számolják el. A kapcsolt termelésben ugyanis adott áram- és hőmennyiség előállítására kevesebb tüzelőanyagot használnak fel, mintha a két terméket külön-külön állítanák elő.
 
A kapcsolt termelés együttes hatásfoka 80 százalék, a külön hőtermelésé 90 százalék, a külön villamos termelésé pedig 30-40 százalék. Az Európai Unióban a referencia hatásfok  52 százalék a legjobb technológiát tekintve. Az a magyar gyakorlat hibás, ha az együttes hatásfok alapján osztják meg a tüzelőanyag költségét, hiszen ekkor a villany nagyon jól jár, a hő pedig nem kap semmit. A szövetség azt szeretné elérni, hogy a villany termelés jelentős hatásfok-javulásának eredményéből a hő is részesüljön - mondta László György. 

A győri távhőszolgáltatás és a kecskeméti is azért képes olcsóbb lenni, mint a direkt gázfűtés, mert a kapcsolt energiatermelő berendezés az általános gyakorlattól eltérően saját beruházásban létesült, így a haszon is a távhő-szolgáltatónál marad.  A földgáz alapú hőtermelés költségének jelentős, mintegy 70-75 százaléka a tüzelőanyag ára, beleértve az erre rakodó rendszerhasználati díjakat és egyéb költségeket. Magyarországon a távhő 80 százalékát gáztüzeléssel állítják elő.  A  távhőtermelők viszont nagyfogyasztóként nem jutnak ahhoz az árelőnyhöz, ami egységnyi költség arányában megilletné őket. 
 
Jellemző példaként László György azt említette, hogy az európai országokban a nagyfogyasztók a kisfogyasztóknál akár 50 százalékkal alacsonyabb áron kapják a földgázt. A piac július elsejei megnyitása ebben a kérdésben várhatóan nem hoz lényeges változatást, mert a piac egy jelentős részén - a lakosságot és a kisfogyasztókat ellátó szolgáltatók hatóságilag ellenőrzött ára miatt - nem lesz valódi a piaci ár.