A kormányfő elmondta: a modell arról szól, hogy az építtető, a fővállalkozó és az alvállalkozó egy közösen megbízott, úgynevezett "biztos kéz" szervezeten - ügyvédi irodán, bankon - keresztül szerződik egymással. Állami beruházások esetében ez a szervezet a Magyar Államkincstár lesz. A miniszterelnök közölte: az új modellben az alvállalkozók kifizetése az előfeltétele lenne annak, hogy a fővállalkozó megkapja a következő részletet a megrendelőtől.

Bajnai Gordon szerint a "biztos kéz" modell bevezetése hónapokig eltarthat, és érdekeket fog sérteni, de alapvető változásokat hozhat az építőiparban. Hozzátette: terveik szerint ehhez az idén   megalkotják a részjogszabályokat, a Magyar Államkincstárnál pedig kialakítják azt a rendszert, amely a kincstári körbe tartozó közberuházásokat kezelni fogja. 

A tervezett intézkedés alapvető változást hozhat abban, hogy Magyarországon tisztességgel kifizessék az alvállalkozókat, az építtető is kifizesse a fővállalkozót, és mindenki nyugodt lehessen: ha tisztességgel elvégzi a munkát, hozzá is jut annak ellenértékéhez - emelte ki. Az intézkedés célja, hogy átláthatóbb, egyértelműbb, tisztább viszonyokat teremtsenek, s növeljék a biztonságot e területen is.

A miniszterelnök elmondta: ma 250-300 milliárdra becsülhető a lánctartozásban "sorban álló" összeg. A tervezett lépés a kormány válságkezelő programjának több céljához is illeszkedik, az építőipar, a beruházások gyorsítása szolgálja a gazdasági növekedés újraindítását, valamint a munkahelyek és vállalkozások talpon maradását - mondta a kormányfő. 
 
Bajnai Gordon azt hangsúlyozta: a kormány az építőiparra vonatkozó második gyorsító csomagot fogadott el. Ennek része, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat kiterjesztik jelentősebb magánberuházásokra is - ismertette Bajnai Gordon, hozzátéve: ennek előfeltétele, hogy 10 milliárd forintnál nagyobb legyen a beruházás értéke, vagy legalább 250 új munkahelyet teremtsen. Ide tartoznak majd kisebb, de közérdekű beruházások is, amelyek a környezetvédelemmel, kutatás-fejlesztéssel, oktatással, egészségüggyel, szociális szférával függenek össze.  Tovább egyszerűsödik engedélyeztetés is - szögezte le a miniszterelnök.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a tavaly tavaszi első, 1800 milliárd forintos, két évre meghirdetett csomag több mint hatszáz projektjéből 300-ra támogatási szerződést kötöttek 1200 milliárd forint értékben, ebből 160 beruházás 800 milliárd forint értékben már el is indult az elmúlt hetekben. Július elsejétől ha az állami hatóságok késedelmesesen fizetnek egy építőipari vállalkozásnak, akkor kötelesek késedelmi kamatot fizetni - emlékeztetett a kormányfő.

Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon elmondta: a lakástámogatások mai rendszerének felfüggesztése nem jelenti azt, hogy végleg lemondanak erről az állami támogatási rendszerről. Kiemelte: célzottabban, a rászorultabbaknak szeretnék a lakástámogatási rendszert újraindítani.  Azon dolgozunk, hogy a mainál célzottabb új lakásépítési és bérlakás-építési vagy lakásbérlési támogatásokat tudjunk adni - fogalmazott Bajnai Gordon.