Képzeljünk el egy olyan nagyvárost, ahol az otthonunktól 15 perces sétával vagy kerékpárral minden elérhető: friss élelmiszer, orvosi rendelő, iskolák, irodák, üzletek, parkok, edzőtermek, bankok és többféle szórakozási lehetőség. Ezt az utat ráadásul biztonságos, fákkal szegélyezett, árnyas és autómentes környéken tehetjük meg, ahol a kapcsolatteremtésre is alkalom nyílik. Az egymással összekapcsolódó negyedek összekovácsolják a közösséget, csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a tiszta levegő és a profi tömegközlekedési rendszerek révén élhetőbbé teszik a várost.

A koncepció neve 15 perces város – és nem fikció, hanem már valóság. Anne Hidalgo, Párizs polgármestere nagyratörő tervet valósított meg a gépjárműforgalom korlátozására, hogy több lehetőséget teremtsen az emberközpontú fejlesztések számára. 2016-ban az autókat kitiltották a Szajna-part egy zsúfolt útszakaszáról, amelyet átadtak a gyalogosoknak. 1000 km kerékpárút kiépítésére nagyszabású átalakítások zajlanak olyan fő közlekedési útvonalak mentén, mint például a Champs-Élysées. Végül minden utcában kerékpársávot terveznek kialakítani, aminek érdekében 60 ezer parkolóhelyet kívánnak megszüntetni. A város pénzügyi támogatást is biztosít az érintett negyedekben alapított vállalkozásoknak, növeli a zöldterületek arányát, ösztönzi a városi kertészkedési projekteket, és fokozza az iskolaépületek kihasználtságát oktatási időn kívül. A tervek között szerepel, hogy a város 2050-re szénsemlegessé válik, ennél azonban jóval többről van szó.

A 15 perces város Anne Hidalgo polgármester által felkarolt koncepciója Carlos Morenótól, a Sorbonne tanárától származik. Ő abból indul ki, hogy mindent, ami a hétköznapokhoz szükséges, pár perces sétával, biciklizéssel vagy tömegközlekedéssel el kellene tudnunk érni. Moreno eredetileg a közlekedési szektor üvegházgáz-kibocsátásának csökkentését kutatta, és eközben született meg benne a lakók háztartási, szakmai és szabadidős szükségleteit kielégítő, gyalogosan bejárható negyedekből összeálló modern nagyvárosok képe. A lényeg az, hogy az egyes területek minél több tevékenységet tegyenek lehetővé. A terv az iskolák, könyvtárak és más terek többcélú használatát is támogatja, akár a munkaidőn kívül is. Ha kevesebbet ingázunk, és kevesebben ülünk autóba, az utcák felszabadulnak a gyalogosok számára, az emberek szívesebben mozdulnak ki otthonról, és sétálnak el a közeli üzletekbe, szabadidős programokra.

A mozgalom azóta világszerte elterjedt

Az oregoni Portlandben 2015-ben elfogadtak egy éghajlatvédelmi cselekvési tervet, amelynek keretében előirányozták, hogy a városlakók 80%-a, különösen a szegény negyedek lakói könnyen, gyalog vagy kerékpárral juthassanak hozzá az alapvető szükségleteikhez. Madrid a járvány utáni élénkítés érdekében kíván áttérni a 15 perces városmodellre. Barcelona szupertömbrendszeréről vettek példát, amelyben a gépkocsiforgalom korlátozásával teremtenek helyet a gyalogosoknak.

Kínai nagyvárosok is bevonják növekedési terveikbe a 15 perces közösségi életciklust, amelyek szerint a közösségek járműmentes központok köré szerveződnek. Az ausztráliai Melbourne-ben némileg módosított változatot tesztelnek: a 2017–2050-es Melbourne-terv célja a „20 perces negyedek” létrehozása, amelyeken belül a lakók a mindennapi szükségleteik java részét kielégíthetik.

A 15 perces város koncepciója a leginkább háttérbe szorult közlekedési forma, a gyaloglás érdekében született. A nagyvárosok utcáit a személy- és tehergépkocsik igényeinek kielégítésére tervezték, a várostervezés az autók sebességét és az autósok kényelmét szolgálja. A saját autó javította ugyan a lakók mobilitását, de a parkolók kiszorították a parkokat, a városok hatalmasra duzzadtak, a levegőjük pedig szennyezetté vált.

Minden városrészben szükség van parkokra, zöldterületekre és gyalogosbarát átkelőkre. Azok a nagyvárosok, amelyek mindenki számára megközelíthetővé teszik az erőforrásokat, például a piacokat, üzleteket, iskolákat, fenntarthatóbbá válnak; közösségeik pedig összetartóbbak lesznek.

A 15 perces város legfőbb ismérvei

• Minden városrész lakói számára elérhetővé teszi az alapvető árukat és szolgáltatásokat, különösen a friss élelmiszert és az egészségügyet.
• Minden városrészben elérhetővé teszi a különböző méretű és árú, különféle összetételű háztartásoknak otthont adó lakásokat (többek között egykori irodaházakban), így az emberek a munkahelyük közelében lakhatnak.
• Támogatja az üzlet- és irodahelyiségek vegyítését, a közösségi irodákat, a távmunkát és bizonyos szolgáltatások digitalizálását, mivel ezek mindegyike csökkenti az utazások számát.
• A szegényebb negyedekben kiemelten támogatja a beruházásokat, és arra ösztönzi a lakosságot meg a vállalkozásokat, hogy vegyenek részt a fejlesztésben.
• A város egyedi kultúrájához és viszonyaihoz igazítható, hogy megfeleljen a helyi sajátságoknak.
• Sűrűn és megbízhatóan közlekedő tömegközlekedési járatokat alakít ki, amelyek összekötik az egyes negyedeket.
• Támogatja az utcára nyíló, földszinti üzlethelyiségek és szolgáltatások megnyitását, amelyek színesítik az utcák életét.
• Ösztönzi az épületek és közterek rugalmas hasznosítását, többek között a többcélú épületek tervezését.
• Kellemes, emberarcú utcákat, zöldterületeket és más létesítményeket hív életre.

Az autók korának bealkonyult. A nagyvárosokat a lakóik igényeinek megfelelően alakítják át. Mennyivel egészségesebbek, elevenebbek és ellenállóbbak lesznek így!

A fenti cikk a Regeneráció című könyv szerkesztett részlete.

A Regeneráció újszerű módon közelít a klímaválság kérdéséhez: számos jó módszert mutat be, mint például a 15 perces város, a moszatpáfrány-termesztés, az élelmiszererdők meghonosítása. Ezek mind-mind hozzájárulhatnak bolygónk háborítatlan működéséhez, a biodiverzitás megteremtéséhez és az egészséges, igazságos bánásmódon alapuló emberi létezéshez. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.