Idén januárban már másodszor vannak olyan napjaink, amikor bőven 10 fok feletti a hőmérséklet, messze a korábbi idők átlaga fölött vagyunk (1990 és 2020 között 3 fok volt a januári napi maximumok átlaga). Ez azt is jelenti, hogy ilyenkor sokkal kevesebb energiát használunk el a fűtésre, mint pár évtizeddel korábban. De ahogy terjednek a légkondik és ahogy egyre forróbbak a nyarak is, úgy nő a nyári hűtésre elhasznált energia mennyisége is.

A másfélfok.hu-n megjelent elemzésben Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékéről, valamint Lakatos Mónika, a HungaroMET-től úgy számolt: a Délkelet-Alföldön, ahol a legmelegebbek a nyarak, most nagyjából 3-4-szer több energiát fogyasztanak el telente, mint nyáron, azonban ha nem csökken a károsanyag-kibocsátás, akkor az évszázad végére a téli és nyári energiaigény közel azonos szintre kerülhet.

A klímaváltozás hatására nem is az összenergia-fogyasztás nő meg, hanem a nyári csúcsterhelés nő meg, ez pedig a hőhullámok alatti szárazsággal együtt az energiatermelés és az elosztás biztonságát is veszélyeztetheti. Arról nem is szólva, hogy a szegényebbeknek nem biztos, hogy marad pénze légkondicionálásra, de akinek van, az is légúti megbetegedéseket kockáztat, ha a nyári negyven fokban heteket kénytelen alatta tölteni.