6,833 millió pár kötött házasságot az 1,4 milliárd lakosú Kínában tavaly, és ez azt mutatja, hogy a kilenc éve tartó csökkenés tovább folytatódott – írja a Pekingben megjelenő China Daily a Polgári ügyek minisztériumára hivatkozva. Ez a minisztérium maga a Nagy Testvér, amely minden családot megfigyel, és pontoz: megfelel-e minden családtag az előírt normáknak. Ez a minisztérium ellenőrizte az egykerendszert, amely a gazdasági reform sikere érdekében korlátozta a családok nagyságát, és megindította Kínát a demográfiai lejtőn.

Most, hogy már megindult a csökkenés, a kínai vezetés a legtöbb területen feloldotta az egyke-kötelezettséget. Ezzel is magyarázható, hogy csökkent a házasodási kedv: régebben ugyanis a párok gyakran azért váltak, hogy egy új házasságban új gyereket vállalhassanak. Így tett például maga Hszi Csin-ping elnök is. Persze nem ez a házasodási kedv csökkenésének fő oka, hanem a piszkos anyagiak: rettentően nehéz manapság egy fiatal párnak önálló lakáshoz vagy házhoz jutni – írja a China Daily, amely más cikkeiben megemlíti, hogy lakások milliói állnak üresen az ingatlanspekuláció miatt Kínában.

Nemcsak a lakás megszerzése okoz gondot a fiatal pároknak, hanem a megélhetés is. Kínában hivatalosan ugyan alacsony az infláció, de a valóságban egyre drágább a gyereknevelés. Emiatt a párok továbbra is csak egyetlen gyereket vállalnak, vagy épp egyet sem, mert a szülők fizetéséből nagyon nehéz kigazdálkodni a dráguló oktatás költségeit. Hiába ingyenes ugyanis a közoktatás Kínában, ha a sikeres egyetemi felvételihez drága különórákra van szükség.

Az ambiciózus fiatalok jelentős része ezért a házasság helyett a karrierjére koncentrál – panaszkodik a China Daily.

A tradíció hatása csökken

A hagyományos kínai modellben a házasság kötelező volt szinte mindenki számára, de ez megváltozott, miután Kína villámgyorsan modernizálódik: a fiatalok egyre kevésbé érzik úgy, hogy követniük kell a családi hagyományokat, és egyre inkább a személyes céljaik elérésére koncentrálnak. Ez az amerikai hatás, amelynek eredményeképp sok fiatalt banánnak neveznek Kínában. Miért banán? Mert kívül sárga, de belül fehér, vagyis kínainak látszik, de a mentalitása individualista, amerikai.

A kínai Júliák egyre öntudatosabbak

Régebben a Rómeó és Júlia azért volt népszerű Kínában, mert a 14 éves Júlia maga döntött a párjáról, és nem várta meg a családi tanács határozatát. Ma már a városi Kínában ez általánossá vált. A fiatalok maguk döntenek, de anyagi szempontból ez kockázatos, hiszen a pénzről továbbra is a családi tanács határoz. A nők egyenjogúsága a fiatal generáció számára természetes, míg az idősebbek elfogadták a hagyományos kínai patriarkális szemlélet, melyet Konfuciusz szentesített.

A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt szívesen visszatérne Konfuciuszhoz, de már nemigen lehet: a nők nem fogadják el szó nélkül a férfi uralmat, amely évezredeken át természetes volt Kínában. Olyan nagy a változás, hogy Kína fejlett délnyugati városaiban a nők lettek a pénzügyminiszterek a családban. Ezért veszélyes feleséget választani Sanghajból vagy Kantonból, mert az ottani nőknek olyan híre van, hogy imádják a pénzt, és elvárják a férfiaktól, hogy e tekintetben is komolyan teljesítsenek.

Elveszítette a jelentőségét a házasság Kínában? – teszi fel a kérdést a pekingi China Daily. „El kell fogadnunk azt, hogy a fiataloknak szélesebb a perspektívájuk, újra kell értékelnünk a házasság intézményét. Ezért csökkenteni kell azt a pénzügyi nyomást, amely a fiatalokra nehezedik. Figyelembe kell venni az új értékeket, a személyes boldogságot, mert csak így lehet eredményes a házasság” – hangsúlyozza a kínai lap abból az alkalomból, hogy mélypontra jutott a házasodási kedv Kínában.