2022 során 33,7 százalékkal nőttek az ipari termelői árak – derül ki a KSH keddi gyorstájékoztatójából. A növekedés üteme eközben 0,1 százalékos csökkenést mutatott decemberben az előző hónaphoz képest, bár a 34,9 százalékos havi érték így is felülmúlja az éves átlagot.

Kedvezően hatott az átlagra, hogy az exportértékesítés „csak” jó ötödével, 20,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ám a magyar lakosság pénztárcáját terhelő hazai értékesítési árak növekedése továbbra is magas, 62,9 százalékos volt (igaz, a korábbi hónapok értékeinél már ez is alacsonyabb).

Az exportárak és a belső árak növekedése közötti jelentős különbséghez több tényező is hozzájárult a KSH szerint:

• a hazai eladásokban jóval nagyobb a jelentős drágulást realizáló energiaipar részaránya, mint az exportban,
• ezen kívül árfelhajtó hatása volt az alapanyagok drágulásának és
• a forint gyengülésének is.

A decemberi drágulás részletei

2022 decemberében a belső piacon az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) az egy évvel korábbihoz képest 130, miközben a feldolgozóiparban 34,5 százalékos volt a drágulás. A hazai energiaipari drágulás hátterében a KSH szerint a világpiaci árak drasztikus növekedése és a hatósági ár szabályozásának módosítása állt.

Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 81,8, a beruházási javakat gyártóknál 14,8, a fogyasztási cikkeket gyártóknál 39,5 százalékkal nőttek az árak.

Az ipari exportértékesítési árak 20,7 százalékos növekedése pedig úgy jön ki, hogy a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 19,5, a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban pedig 42,9 százalékos volt a drágulás.

Az éves drágulás részletei

A belföldi értékesítési árak átlagosan 51,7 százalékos emelkedése mögött a feldolgozóipari árak 33,2, az energiaipari árak 99,2 százalékos emelkedése áll.

Az ipar belföldi értékesítési árai az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 69,0, a beruházási javakat gyártóknál 14,6, a fogyasztási cikkeket gyártóknál 28,0 százalékkal nőttek.

Az exportértékesítési árak 24,5 százalékos emelkedésén belül a feldolgozóipar árai 20,0, a kis súlyt képviselő energiaiparoké pedig átlagosan 165 százalékkal voltak magasabbak.