Minden évben nagy érdeklődés övezi annak a mutatószámnak a megjelenését, amely a nyugdíjasok anyagi helyzetét a nettó átlagbér viszonylatában szemlélteti. Ugyan a hivatalos statisztikákra még hónapokig kell várnunk, de a rendelkezésre álló adatok alapján a Bankmonitor már elkészítette a 2022-es évre vonatkozó becslését: számításaik szerint megszakadt a 2014 óta tartó lejtmenet, és véget érhetett az idősek anyagi leszakadása.

Hogyan változott az idősek helyzete 2022-ben?

A rekordmagas inflációval összefüggésben tavaly kiugróan magas nyugdíjemelésekre került sor: egy év alatt több részletben összesen 14%-kal emelkedtek a nyugdíjak és egyéb ellátások. Igaz, hogy – a már megszokottnak mondható módon – az idősek tavaly is sokáig „hitelezni” kényszerültek az államot: a sokkal magasabb inflációs nyomás ellenére januárban mindössze 5% emelést kaptak, majd ezt követték a nyári és őszi utólagos korrekciók.

Váratlan fejlemény volt továbbá a 13. havi nyugdíj teljes körű visszaépítése. A koronavírus-járvány kitörésekor bejelentett, lépcsőzetes tervek 2022-re még csak 2 heti plusz juttatást helyeztek kilátásba, de végül bőkezűbb volt ennél a kormány, és teljes egészében folyósította a 13. havi nyugdíjakat.

Mennyi pénzt kapott 2022-ben egy nyugdíjas?

Az egy ellátottra jutó átlagos ellátmány értékének meghatározásához a legfrissebb (2021-es) ismert értéket és a 2022-ben bekövetkezett változásokat (nyugdíjemelések, 13. havi nyugdíj) vette figyelembe a Bankmonitor. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy tavaly kb. 174 ezer forintra emelkedett az egy ellátott által kapott, 12 hónapra elosztott átlagos juttatás, ami 21%-os emelkedést jelez a 2021-es 144 ezer forinthoz képest. Fontos azonban, hogy az idősek többsége az átlagosnál alacsonyabb összeget kap kézhez, sőt, több százezren vannak, akiknek a havi 100 ezer forintot sem éri el a juttatásuk.

Mennyi volt tavaly az átlagkereset?

A 2022-es átlagkereset pontos ismeretéhez az utolsó hónap adata még hiányzik, de a korábbi évek trendjei alapján már jó közelítéssel megbecsülhetjük az egész éves végeredményt. A januártól novemberig tartó időszakban havi 339 ezer forintra rúgott a kedvezmények nélkül számított nettó magyar átlagkereset, amely a Bankmonitor számításai szerint 342 ezer forintos egész éves szintre fog emelkedni. Ez a 2021-es értékhez (291 800 Ft) képest kb. 17-18%-os növekedést valószínűsít, azaz meghaladja a 14,5%-os hivatalos inflációt – eszerint tavaly az aktívak egy része jól tudta érvényesíteni az érdekeit, és reálbérnövekedést ért el.

Ezek alapján már meghatározhatjuk az egy nyugdíjasra jutó átlagos ellátás és a nettó átlagkereset hányadosát: 2022-ben feltehetően 51%-os értékre emelkedett ez az arány, szemben a megelőző év 49,2%-os értékével. A javulás hátterében az áll, hogy a rendkívül magas nyugdíjemelések és a 13. havi nyugdíj teljes körű visszaépítése összességében nagyobb növekedést eredményezett az ellátások szintjén, mint amekkorát a munkavállalók ki tudtak harcolni maguknak.

Megszakadt tehát a régóta tartó trend, és 2013 óta először közeledett az idősek és az aktív korúak jövedelme. A korábbi évek zuhanásának kompenzálására azonban nem látszik reális esély: 2013-ban még 68%-os értéket vett fel a mutató, majd a következő években egészen 49%-ig zuhant. A drasztikus távolodás elsősorban a svájci indexálás eltörlésének következménye volt: miközben a bérek évről évre kétszámjegyű vagy ahhoz közeli emelkedést produkáltak, addig a nyugdíjemelések csak az inflációt követték.

Az állami nyugdíj egyre kevésbé tölti be a funkcióját

Önmagában jó hírnek tekinthető, hogy csökkentek a jövedelmi különbségek az idősek és az aktívak között. De láthattuk, hogy még a kiemelkedően magas emeléseket és plusz juttatásokat követően is alig havi 174 ezer forintra tehető a nyugdíjban és egyéb járadékokban részesülők átlagos juttatása. (Ha csak az öregségi nyugdíjakat vesszük figyelembe, akkor magasabb érték adódik: a nem hivatalos kormányzati kommunikáció alapján 2023. januárban kb. 208 ezer forintra rúg az átlagnyugdíj.)

Ráadásul az átlagérték csalóka: a nyugdíjasok csoportján belül is rohamosan nőnek az egyenlőtlenségek, többek között amiatt, mert az újonnan megállapított nyugdíjak lényegesen magasabbak a régebbieknél. A nyugdíjba vonulást követően pedig azonnal elindul az anyagi leszakadás a társadalom többi tagjához képest, hiszen a bérek általában gyorsabban emelkednek, mint amekkora emelést a normál infláció eredményez az idősek jövedelmében.

Más jövedelemforrásokra is szükség van idős korban

A fent bemutatott folyamatok következtében magyarok százezreit fenyegeti az időskori elszegényedés veszélye. Az állami nyugdíj egyre kevésbé képes tisztes megélhetést biztosítani az idősek számára, a társadalom elöregedése miatt pedig előbb-utóbb a nyugdíjkorhatáremelés gondolata is ismét terítékre kerülhet.

Ezekkel a kockázatokkal szemben nagyfokú védettséget jelenthet, ha idős korában más bevételi forrásokra – például számottevő saját megtakarításaira – is tud támaszkodni valaki. A ma aktív korúak számára a leginkább észszerű stratégia az, hogy még időben gondoskodjanak a nyugdíjba vonulás után felhasználható plusz jövedelemforrásaik kiépítéséről.

Ennek ellenére az aktív dolgozók nagy többsége még nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással: ma Magyarországon összesen 1,6 millióra tehető a nyugdíjbiztosítással, önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal vagy nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkezők száma, miközben a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 4,7 milliót.