Oroszországban a helyszínen vizsgálta meg az Európai Gyógyszerügynökség a vakcina gyártását. "Még további információkra van szükség ahhoz, hogy kijelöljük az időpontot. Erre a következő hetekben kerülhet sor" – mondta az EMA vakcinastratégiai igazgatója.

"Ha az Európai Gyógyszerügynökség nincs meggyőződve az adatok hitelességéről, akkor nem fogja megadni az engedélyt" – nyilatkozta a brüsszeli Politicónak Guido Rasi, aki korábban vezette az ügynökséget. Rámutatott arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökségben profi szakemberek dolgoznak, akik nagyon alaposan vizsgálódnak. Elmesélte, hogy az EMA egyik francia tagja csak egy pillantást vetett egy gyógyszergyár laboreredményeire, és már sétált is ki onnan. "Ezek mind hamis adatok" – indokolta villámgyors távozását.

Mi zavarja most az Európai Gyógyszerügynökséget? Hitelesek-e az adatok?

A tekintélyes orvosi szaklap, a brit Lancet februárban közzétette a Szputnyik vakcina kísérleti adatait a harmadik fázisban. Ezek alapján a Lancet kedvezően értékelte az orosz vakcinát.

Az ellenvélemény a British Medical Journalben jelent meg. Ebben a transzparenciát hiányolják elsősorban az adatokat illetően. Ugyanebben az orvosi szaklapban már korábban megjelent egy levél, amelyben sok tudós a kétségeit írta meg. Köztük volt Vaszilij Vlaszov járványszakértő Moszkvából, aki nem értette, hogy a Lancetben megjelenő táblázatban nem szerepelnek a vizsgálatban résztvevők 30%-ának a védettségi adatai. Az orosz szakértő különösen amiatt aggódik, hogy továbbra is hiányoznak ezek a fontos adatok a Szputnyik vakcina biztonságos használatáról annak ellenére, hogy Oroszországban nagy oltási kampányt folytatnak. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy az oroszok többsége ma is szkeptikus a védőoltással kapcsolatban. Vlaszov ennek ellenére azt állítja, hogy a Szputnyik "más vakcinákhoz hasonlítva eléggé biztonságos". Szerinte a komplikációkkal kapcsolatos adatok azért hiányoznak, mert az oroszok tudatosan eltüntették őket, hogy előnyös legyen az összehasonlítás a többi vakcinával.

Egy másik kritikus tudós a franciaországi rennes-i egyetem professzora. Florian Naudet elcsodálkozott, hogy a Szputnyik klinikai kísérleteinek első és második fázisában mennyire egyformák a számsorok. Erre a Szputnyik előállítói azzal válaszoltak, hogy túlságosan kicsik voltak a minták. A francia professzor azzal vágott vissza, hogy a harmadik fázisban sokkal nagyobb volt a minta, de a számsorok ugyanúgy nagyon hasonlítottak egymásra, holott általában lényeges a szóródás.

Naudet professzort az zavarta különösen, hogy minden korcsoportban ugyanúgy biztonságos 90–92%-os eredmény jött ki, pedig általában nagyobbak a különbségek az egyes korosztályok között. A francia professzor szerint a 70–90% közötti szóródás lett volna a reálisan várható eredmény.

A brazil bukta

Április 28-án az Anvisa, a brazil gyógyszerbiztonsági hatóság nem engedélyezte a Szputnyikot. Az oroszok politikai elfogultsággal vádolták meg őket. Guido Rasi, az Európai Gyógyszerügynökség korábbi vezérigazgatója azt nyilatkozta a Politicónak, hogy nagyon is komolyan kell venni a brazil szakmai véleményt, mert komoly intézmény döntéséről van szó. A brazilok szisztematikusan törekszenek arra, hogy elérjék azt a szintet, ahol az EMA és az amerikai FDA áll.

A brazilok a vakcina minőségét kifogásolták elsősorban. Korábban a Szputnyik vakcinát előállító cég tudományos igazgatója elismerte a CNN-nek, hogy vannak problémáik az oltóanyag tömeggyártásával kapcsolatban.

Ez a probléma felmerült Szlovákiában is, ahol a helyi gyógyszerellenőrző hatóság ugyancsak az oltóanyag minőségét ítélte nem biztonságosnak: a Lancetben megjelent klinikailag vizsgált vakcina és a Szlovákiába érkezett oltóanyag nem egyezett meg egymással. Szlovákia magyar szakértőket kért, akik megnyugtatták pozsonyi kollégáikat. A szlovák egészségügyi miniszter szerint júniusban Szlovákiában is megkezdődhet az oltás a Szputnyik vakcinával.

Német kétségek

Több német tartomány is jelezte: szívesen vásárolna Szputnyik vakcinát. Ugyanígy nyilatkozott Sebastian Kurz osztrák kancellár is. Jens Spahn német egészségügyi miniszter azonban lehűtötte a reményeket. Közölte, hogy Németország csakis az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákat fogadja el. "Amíg nem kapunk hiteles adatokat a kínai és az orosz vakcinákról, addig nem fogadjuk el őket" – hangsúlyozta a német egészségügyi miniszter.

Leeza Osipenko, aki a londoni School of Economicson tanít, azzal magyarázza az adatok hiányát, hogy gondatlanság történt Oroszországban, de nem tudatosan próbáltak meg dezinformálni. A professzor maga is a Szputnyik oltást kapta, és utána kialakult nála a védettség.

Jonathan Cushing, aki a Transparency International egészségügyi csapatát vezeti, rámutat arra, hogy nem csak a Szputnyik esetében vannak gondok az adatokkal. "Csakhogy a Szputnyik már állami ügy lett Oroszországban. Ha pedig az állam presztízse forog kockán, akkor jóval nagyobb nyomás nehezedik a vakcina kutatóira és előállítóira" – nyilatkozta a brüsszeli Politicónak.