A terrortámadásokkal kapcsolatos nyomozások egyik iránya minden esetben az elkövető(k) kapcsolatrendszerének és anyagi hátterének feltérképezése. Így nem csak azt lehet megtudni, hogyan zajlott a merénylet előkészítése, de azt is, hogy kik és milyen segítséget adtak a bűncselekmények elkövetéséhez.

Elsősorban a 2015-16-os terrorhullámot követően fogadott el nagyon sok ezzel kapcsolatos jogszabályt az Európai Unió, de a technika és a módszerek fejlődésével rendszeresen felül kell vizsgálni a megtett intézkedéseket. Hiába tette meg a javaslatát az Európai Bizottság 2016 elején, az úgynevezett ötödik pénzmosás elleni irányelv csak 2018-ban lépett hatályba. Ebben a következő területeken vezettek be új, szigorúbb szabályokat:

• a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokkal kapcsolatos ellenőrzéseket szigorították,

• intézkedéseket hoztak az előre fizetett kártyákhoz és a virtuális fizetőeszközökhöz kötődő kockázatok kezelésére,

• a nemzeti pénzügyi információs egységek közötti együttműködést javították,

• a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó felügyeleti hatóságok és az Európai Központi Bank közötti együttműködést és információcserét szintén magasabb szintre emelték.

Az Európai Bizottság jelenlegi munkaprogramjában szerepel, hogy 2021-ben ismét újraszabályozzák ezt a területet. Ennek érdekében a tagállamok iránymutatással látják el az uniós javaslattévő és végrehajtó testületet, mint ahogy egyébként erről az uniós állam- és kormányfők tavaly már döntöttek. Az új intézkedések között szerepel például egy olyan uniós szintű felügyelet létrehozása, amely közvetlen felügyelettel rendelkezik az úgynevezett nagy kockázatú magánszemélyek, vállalkozások, szervezetek felett. Sőt, olyan felhatalmazást is kaphatnak majd, hogy kivételes helyzetekben átvegyék a felügyeletet a tagállami hatóságoktól.

Olaf Scholz német szövetségi pénzügyminiszter és alkancellár a tanácskozás után elmondta, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem a német elnökség kiemelt prioritása.

A harmonizáltabb szabályok és az EU-szintű felügyelet lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyabbak legyünk és megerősítsük az EU pénzmosás elleni kereteit. Fontos jel, hogy mindannyian egységesen állunk ki a pénzmosás elleni szigorú intézkedések mellett”

– mondta Olaf Scholz. Az EU azt is listázta, hogy melyek azok a területek, ahol elengedhetetlen a szabályok folyamatos kiigazítása, tekintettel a növekvő, de változó kockázatokra. Ezek a következők:

• a technológiai innováció, például a virtuális fizetőeszközök elterjedése kapcsán,

• a pénzügyi mozgások növekvő integrációja a belső piacon,

• a terrorszervezetek globális jellege,

• és a rendszer hiányosságainak és a jogi kiskapuknak a kihasználására törekvő bűnözők leleményessége.