Nem fenyegeti élelmiszerhiány az országot, erről többször is beszámoltak a kormány és az agrártárca képviselői is: folyik az élelmiszerek alapanyagainak az előállítása, és a feldolgozása is. A polcok kiürülését sem a termékek hiánya, hanem a logisztika és a szállítás átszervezése okozta. A szállítás folyik, az országon belül is lehet azonban hatása annak, ha a nemzetközi fuvarozást is végző vállalkozások megroggyannak. Több külföldi versenytársnál már megkapták a vállalkozói kedvezményeket, így olcsóbban fuvaroznak, kiszorítva a piacról a magyar riválisokat, mivel nálunk nem sorolták be az ágazatot a támogatott vállalkozók körébe. Így a fuvarozó vállalkozások egyre gyengülnek, ami a hazai szállításra is hatással lehet.

A különjárati személyszállítás még nagyobb bajban van, szinte száz százalékos a leállás, ez utóbbit végző 1500 vállalkozásoknál legalább 20 ezer munkavállalónak kellett már kiszállnia a buszokból. Ezért is fogott most össze a két nagy fuvarozói érdekképviselet, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Magánvállalkozó Nemzeti Fuvarozók Ipartestülete. Egyfelől a szokásos csatornán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül, más vállalkozókkal együtt juttatják el az ágazatra vonatkozó javaslataikat a kormányhoz, másfelől viszont úgy gondolják, hogy vannak égetően gyors megoldásra váró gondjai a fuvarozóknak, ami miatt most a két szervezet közösen fordult nem csak a kormányhoz.

Három pontot emeltek ki. Kapják meg a sofőrök, rakodók a közfeladatot ellátó státuszt, ami védettséget adhat a későbbiekben esetlegesen bekövetkező atrocitások ellen – ezzel kapcsolatosan Dittel Gábor, a NIT főtitkára elmondta, egyelőre nem futottak be szervezetükhöz jelzések arról, hogy munkatársaikat bármilyen erőszakos támadás érte volna, és az sem borítékolható feltétlenül, hogy ilyenek lesznek. A főtitkár szerint azonban jobb lenne most felkészülni akár még egy ilyen súlyos helyzetre is, mintsem az utolsó pillanatban kapkodni.

Ennél jelenleg jóval égetőbb a különjárati személyszállítást bonyolító cégek támogatása, hiszen a turizmusban és a munkások szállításában közreműködő cégek teljesen padlóra kerültek már hetekkel ezelőtt, a vállalkozásoknak biztosított kedvezményekből mégis kimaradtak, holott csak a NIT-tagok között 1500 ilyen vállalkozás van, amelyeknél legalább 18-20 ezer alkalmazott dolgozott.

Ezt megerősítette Karmos Gábor, az MKFE elnöke is. Karmosék szervezete a nagyobb fuvarozó cégeket képviseli, de ott is bajok vannak amiatt, mert nem kerültek be a kedvezményezettek körébe, hiszen ezzel hátrányba kerültek azokkal a külföldi versenytársaikkal szemben, amelyeknek már saját kormányuk kedvezményeket adott, ezzel jóval olcsóbbá váltak a nemzetközi piacon. Pár hét alatt ez is bedöntheti a magyar fuvarozókat, ami azt is jelentheti, hogy a belföldi áruk fuvarozása is inogni kezd.

Harmadrészt mindkét szervezet azt szeretné, ha a nemzetközi fuvarozást érintő szabályozás kiszámíthatóbb, áttekinthetőbb lenne, hogy ne fordulhasson elő az fennakadás, amelyet például a múlt héten okozott a tiszti főorvos határozata. Kedvező volna, ha az Európai Unió támogatását élvező, úgynevezett zöld folyosókat kialakítanák, amelyet a határokon külön sávokkal, rugalmasabb adminisztrációval lehetne biztosítani.