Könnyebb egy másik országban újrakezdeni, főleg tíz év jegybankelnöki múlttal – erről is beszél a HVG e heti számának adott interjúban Jelasity Radován, aki a szerb nemzeti bank elnökségét az Erste Bank elnök-vezérigazgatói székére váltotta 2011-ben. Ám a helyzet itt sem volt könnyű, hiszen a bank ebben az évben kezdett szembenézni a devizahitel okozta veszteségekkel, amelyek akkor meghaladták a százmilliárd forintot. „Ma már nyereségesek vagyunk, de amikor az osztrák tulajdonosok megveregetik a vállamat az utóbbi évek kiváló eredményeiért, most is azt mondják: Ha ilyen jól csinálod, a következő 20 évben vissza is keresed, amit elbuktunk” – jegyzi meg.

A bankelnök arra a kérdésre, hogy amíg korábban kritikus volt a kormány bankvilágot befolyásoló lépéseivel szemben, sokkal visszafogottabb lett, amióta az Erstében kisebbségi tulajdonostárs az EBRD és az állam, így válaszol: „Valóban gyakran voltam szkeptikus, például a jegybank növekedési hitelprogramjaival, vagy a csok intézkedéseivel szemben. Ma azonban már úgy látom, volt értelme, mert felpörgött a hitelezés.” Azt is hozzáteszi azonban, hogy „a magyar bankszektor jelenleg hétféle extra adót és hozzájárulást fizet, ha beleértjük azt az elvonást is, amelyből a Quaestor kötvényeseit kártalanították”.

Attól viszont nem tart, hogy újból hitelezési válság alakulna ki Magyarországon, és szerinte a lakásárak emelkedése sem olyan drámai, ha kívülről nézzük, hiszen Prága és Pozsony még mindig drágább Budapestnél.

Jelasity Radován beszél arról is, hogyan került Hercegszántóról a belgrádi egyetemre, majd Chicagóba, hogyan lett az amerikai városban templomszolga, és hogyan segédkezett édesapja ÁFÉSZ-kocsmájában fiatalon.

Az interjú a HVG csütörtökön megjelenő számában olvasható.

HVG