Az IMF szakértői abból indulnak ki, ha netán újabb, mély válság tör ki, előfordulhat, hogy a ma nulla körüli kamatokat még 3–5 százalékkal lejjebb kell vinni. Ehhez azonban a nemzeti valutát ketté kell hasítani, hogy a betétesek ne vegyék ki a pénzt a bankokból.

Szellemes javaslatuk lényege a következő: a számlákon lévő, azok közt mozgó-forgó summa az elektronikus pénz, a másik a készpénz, és a kettő között olyan átváltási árfolyamot kell kialakítani, hogy a betét készpénzre váltásán senki ne kereshessen. Például, ha a bank egy évre 3 százalékos negatív kamatot állapít meg, akkor egy dollárból a számla tulajdonosa a lekötés lejárta után 97 centet kap vissza. Ha az e-pénzt és a készpénzt külön valutának tekintik, és a kettő közti átváltást egy évre éppen ezen az 1 készpénzdollár = 97 e-cent árfolyamon rögzítik, akkor a készpénz pontosan a kamat mértékében értékelődik le. És ha egy év múlva a válság csillapodik, meg lehet szüntetni a negatív kamatot, és helyreáll a paritás az e-pénz és a készpénz között. A kettős valutarendszer automatikusan megszűnik.

Ez elméletileg működik. És a gyakorlatban? Vagy volna más megoldás is? A Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, Bodnár Zoltán szerint egyszerűbb, ha megdrágítják a készpénz felvételét. Surányi szerint a kettős devizarendszernél hasznosabb, ha a kevésbé tehetős polgárok között az állam extra támogatást szór szét (ez az úgynevezett helikopterpénz). A kutatóprofesszor Inotai András pedig arra figyelmeztet: ma is veszít értékéből a bankban elhelyezett pénz, mégis inkább kártyával fizet, nem ezresekkel. Ám ennek azért van határa…

További részletek a héten megjelenő HVG-ben.