Amikor Pekingben a külügy szóvivőjét faggatták az újságírók, akkor azt a választ kapták, hogy a szóvivőnek nincsen tudomása az ügyről – jelentette a South China Morning Post. Az előző két kanadai közül az egyik ismerős lehet sok budapestinek is, mert a magyar származású Michael Kovrig a kilencvenes években a magyar fővárosban éldegélt, mint újságíró és popzenész. Most Kínában egy International Crisis Group nevű szervezet munkatársa volt, de korábban diplomataként is dolgozott Pekingben, illetve Hongkongban. Kémkedéssel gyanúsítják. Ezzel sehol sem viccelnek, de Kínában különösen komoly vádnak számít, és az elzárkózás komor évtizedeit idézi.

Sohasem zárkózunk be többé

Ezt ígérte Hszi Csin-ping elnök, aki egyre másra tartja a nagy beszédeket, mert Kínában most ünneplik a nagy gazdasági reform kezdetének a negyvenedik évfordulóját. A veterán Teng Hsziao-ping, aki akkor már elmúlt hetven éves, nemcsak, hogy lebontotta a Nagy Falat Kína és a világ között, de olyan dinamikus fejlődést indított el a ma már 1,4 milliárdos Kínában, mely a világ második számú nagyhatalmává tette a Mennyei Birodalmat. Ez pedig már nyugtalanítja az élen álló Amerikát

A Huawei-háború a jövő technológiájáról szól

Ezért csukták le Kanadában Meng Vanzsou asszonyt, az alapító atya lányát, aki egyben a kínai óriás pénzügyi igazgatója is. A formális vád az, hogy a Huawei megsértette az amerikai embargót Iránnal és Észak-Koreával szemben. Meng Vanzsou asszonyt december elsején vették őrizetbe Vancouverben – amerikai kérésre – pontosan akkor, amikor Donald Trump és Hszi Csin-ping elnök aláírta a tűzszünetet a kereskedelmi háborúban Buenos Airesben.

"Közbelépek a Huawei ügyben, ha a nemzetbiztonság a tét!" – igérte Donald Trump Twitteren. A Huaweit ugyanis a kínai hírszerzés előretolt bástyájának tekintik az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon. Franciaországban viszont kedves partnernek tekintik.

Five eyes only – csak öten láthatják

Az USA, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland között különösen szoros együttműködés áll fenn a titkosszolgálatok között. A Huawei háborút az amerikaiak indították el mondván, kémchipeket találtak egyes Huawei okostelefonokban. Ki is tiltották őket az államigazgatásból az USA-ban, Ausztráliában és Új-Zélandon. Nagy-Britanniában maga az MI6 ritkán nyilatkozó feje sürgette a tilalmat. Kanadában egyelőre csak azzal járultak hozzá a Huawei-háborúhoz, hogy lefogták Meng Vanzsou asszonyt, akit aztán hatalmas óvadékért szabadlábra helyeztek, de éjjel-nappal őriznek, nehogy megszökjön. A Huawei örökösnek ugyanis négy kínai útlevele van és három hongkongi.

A Huawei a hadseregben kezdte el bontogatni a szárnyait. Az alapító atya a hadsereg kutatóintézetének egyik főnöke volt, mielőtt milliárdos magánvállakozó lett. Annak a Huawei-nek az élén, mely a G5 technológiában az élen jár a világon. Ezt nem engedhetjük meg- fogalmazott sommásan a brit hírszerzés feje. Pekingben értetlenkednek, hiszen Amerikában is a katonai kutatások indították el az információs forradalmat.

Épp ezért a Huawei szoros kapcsolatát a kínai állammal természetesnek tekintik Pekingben. Mindent meg is tesznek Meng Vanzsou asszony szabadon bocsátása érdekében. Kanadát kerek perec megfenyegették: rámehet a szabadkereskedelmi egyezmény is a Huawei-háborúra – írta meg a South China Morning Post. Most pedig lefogták a harmadik kanadai polgárt is Kínában, hogy cserealapot képezzenek a Huawei pénzügyi igazgatójáért.

Mindez persze része Kína és az USA kereskedelmi háborújának, melyben csak fegyverszünetet kötöttek: 90 napjuk van arra a feleknek, hogy megállapodjanak. A Huawei háború elmérgesedése nem éppen ebbe az irányban mutat, de Donald Trump mégiscsak optimistán nyilatkozott legutóbb a megállapodás esélyeiről. Mindez mélységes elégedettséggel töltheti el a magyar származású újságírót és popzenészt, Michael Kovrigot, aki – immár két társával együtt – kanadai túszként ül egy kínai börtönben a nagy amerikai–kínai kereskedelmi összecsapás keretei között zajló Huawei-háború egyik sakkfigurájaként.