Bírálja az Európai Számvevőszék az OLAF hatáskörét bővítő brüsszeli javaslatokat: a testület csütörtökön közzétett véleménye szerint „az Európai Csalás Elleni Hivatalt illetően javasolt változtatások nem elég mélyrehatóak ahhoz, hogy jelentős mértékben eredményesebbé tegyék a hivatal vizsgálatait”. A számvevők úgy látják, egyes problémák gátolhatják az eredményes együttműködést az OLAF és a létrehozandó, az uniós források felhasználásával kapcsolatos vizsgálaton túl nyomozati jogkörrel is rendelkező Európai Ügyészség között.

Az Európai Bizottság május végén tett javaslatot arra, hogy az ügyészség felállítása után hogyan tenné hatékonyabbá az OLAF munkáját. A terv nem titkolt célja az volt, hogy azok a tagállamok – köztük Magyarország – se kerüljenek jobb helyzetbe csak azért, mert nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez. Az OLAF ennek a munkáját egészíti majd ki, az ügyészségben résztvevő országokban a behajtás megkönnyítésére és a megelőzésre koncentrálva. És természetesen amikor az OLAF lehetséges bűncselekményt tár fel, erről haladéktalanul jelentést tesz az Európai Ügyészség felé, és támogatást biztosít számára a nyomozás során. És ami Magyarország számára fontos lehet: az OLAF folytatja a csalással és korrupcióval kapcsolatos vizsgálatait az Európai Ügyészségben részt nem vevő tagállamokban. A módosítás a helyszíni ellenőrzések hatékonyabbá tételét is célozza, például az OLAF hozzáférést kapna bankszámla-információkhoz is.

A számvevők üdvözlik a javaslatban szereplő új intézkedéseket, kiemelik azonban, hogy ezek sem nyújtanak garanciát arra, ami most is a legnagyobb baja az OLAF-nak: az időszerűség és a nem megfelelően felhasznált, elcsalt források visszafizettetése. Ezért a szervezet az OLAF mélyreható reformját várja el. A vizsgálat pedig felhívja a figyelmet az Európai Ügyészség máig megoldatlan hiányosságára is: még mindig nem rendezik, mi van abban az esetben, ha egy ügynél egyes érintett államok részt vesznek az ügyészség munkájában, mások viszont nem.

A számvevőszék ezért azt javasolja, hogy az OLAF kapjon stratégiai és felügyeleti szerepet az Unió csalás elleni fellépéseit illetően. Középtávon pedig a Bizottság értékelje az OLAF és az ügyészség közötti együttműködést, és szükség esetén tegyen javaslatot további jogszabályokra az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni küzdelem eredményességének fokozása érdekében.

Az OLAF idén júniusban adta ki éves jelentését, a 2017-es adatok szerint arányaiban egyetlen országtól sem kérne vissza több pénzt a szervezet, mint Magyarországtól. 2013 és 2017 között összesen 49 magyar ügyben jelezték, hogy vissza kell kérni a pénzt, az összes forrás 3,92 százalékát vissza kellene fizetni a javaslatuk szerint. Az uniós átlag 0,43 százalék.