A szlovákok szemében Magyarország az „átkosban” Csehszlovákiánál szabadabb és jobb életet biztosító országnak számított. A kilencvenes évektől pedig, Csehországhoz hasonlóan gyorsabban fejlődő, jobb szolgáltatásokkal rendelkező, a kulturális kínálat szempontjából is gazdagabb, szinte mintaországnak tűnt. Különösen a liberálisabb szlovák értelmiségiek szemében, akiket nem nyomasztottak a nacionalista előítéletek, vagy fokozatosan levetkezték azokat.

2010-től érdekes pólusváltás tapasztalható Magyarország megítélésében. A mintaország jelleg már korábban meggyengült, Szlovákiában sokakban nagy megrökönyödést keltettek az őszödi beszédet követő utcai zavargások. A második Orbán-kormány idején pedig a pozitív kép az ellentétébe fordult – Magyarország annak lett fenyegető példája, hogy

a demokrácia milyen könnyedén válthat át ismét autoriter rendszerbe.

Magyarország negatív megítélése ma gyakran a korábban leginkább magyarbarát szlovákok körében a legerősebb, egyszerűen azért, mert ők tartják a legtöbbre a demokráciát, a szabadságjogokat és a nyugati orientációt. Nőtt viszont Magyarország ázsiója a korábban leginkább magyarellenes, nacionalista, autoriter hajlamú szlovákoknál. Számukra valóban Orbán lett a Brüsszellel, a Nyugattal, a migránsokkal szembeszálló, a hazai gazdaságot megvédelmező nemzetvezér mintaképe.

A szlovákiai magyarok megosztottak lettek, a magyarnyelv-tudás veszít piaci értékéből, és Magyarországra egyre kevésbé lehet büszkének lenni. Az orbáni (gazdaság)politika egyik következménye így az asszimiláció felgyorsulása lett, éppen ellentétben a meghirdetett szándékkal.

Románia: nem tekintenek minket versenytársnak

A hétköznapi román állampolgár szemében Magyarország semmiben nem szövetséges, ami pedig az ellenségképet illeti, ez kimerül abban, hogy Budapest, legalábbis protokolláris nyilatkozatok szintjén, a háttérből támogatja Székelyföld autonómiáját.

A román kormányok nem tekintik régiós vetélytársnak Magyarországot, elsősorban azért, mert Bukarest kapcsolatai – főként katonai téren – hihetetlenül megerősödtek az Egyesült Államokkal és a NATO-val. Románia a NATO utolsó bástyája Oroszország szomszédságában, Magyarország ellenben elkötelezett Putyin-barát, s ez meghatározza a viszonyt.

Mégis, a hétköznapi románok irigykedve nézik például a magyar közúti és vasúti infrastruktúrát, a stadionépítéseket, és nem utolsósorban a turisztikai szolgáltatásokat. Magyarellenes hisztériát viszont a román politikusok és hírtelevíziók akár órák alatt képesek felszítani, ilyenkor pedig rém rossz magyarnak lenni egy többségi román munkahelyen, közösségben. 

AFP / Andrei Pungovschi

Mivel román kormány, színezettől függetlenül, még sosem harcolt Brüsszellel, nem csoda, hogy az Eurobarométer adatai szerint a lakosság 54 százaléka az EU-n belül képzeli el az ország jövőjét. És meglepően sokan az országon belül. Egy június közepén publikált felmérés szerint a 25–45 éveseknek mindössze a 15 százaléka elégedetlen a fizetésével, a többiek kiegyensúlyozott anyagi helyzetet jeleztek. 64 százalék pedig bármikor beleugrana egy banki hitelbe. A román „boldogságfelhőt” azonban árnyaltan kell kezelni: a 2016-os parlamenti választásokon győztes szociáldemokraták elképesztő béremeléseket ígértek a mintegy 4,5 milliós közszférának, s habár a minimálbért is emelték, az ígéretek javát csak tologatják, és több szektorban is bérfeszültségek keletkeztek.