A 2013 és 2015 közötti helyzetet feltáró elemzésből – amelyet a Napi.hu foglalt össze – kiderül, hogy a magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciát mutat, az országon belüli eltérések azonban nagyok.

És hiába a javulás, a leggyakoribb halálok terén az EU-28 átlaghoz képest még nőtt is az elmaradásunk. Ilyen a keringési rendszer betegségei miatti halálozásban, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozás (méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák.

A várható élettartam szempontjából sem túl jó a helyzet: a nők az EU-28 rangsorában a 26., a férfiak pedig a 24. helyen álltak 2014-ben. Akkor a nők születéskor várható élettartama 79,4, a férfiaké pedig 72,3 év volt.

A halálozásért elsősorban a keringési rendszer betegségei, illetve a daganatos megbetegedések a felelősek, a 65 évesnél fiatalabbak halálának leggyakoribb oka valamilyen rosszindulatú daganatos betegség. Az iszkémiás szívbetegségek okozta halálozásban hazánk az EU-28-as listán a huszonhatodik,

a rosszindulatú daganatok miatt bekövetkezett halálozásban pedig az utolsó helyen áll, azaz a legrosszabb adatokat produkálja."

Elképesztő eltérések

A regionális és iskolázottsági különbségekre is rámutat a jelentés mind a várható, mind az egészségesen várható élettartamban. Közép-Magyarországon a legjobbak egy beteg kilátásai, Észak-Magyarországon pedig a legrosszabbak. Az előbbi térség férfi lakói 7, a nők pedig 8 évvel tovább maradnak egészségesek, mint az utóbbiban élők.

Az iskolázottságot vizsgálva még nagyobb az eltérés: egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa. Az alapfokú végzettségű anyák csecsemőinek halandósága háromszorosa a felsőfokú végzettségű anyák csecsemői halandóságának.

Tízezrek élhetnének még

A kutatás azt is megállapította, hogy ha idejében és a megfelelő ellátást kapták volna, a 2014-ben elhunytak 14 százaléka megmenthető lett volna. További 12 százalék halálát pedig népegészségügyi beavatkozásokkal lehetett volna elkerülni.

Ez több mint 32 ezer haláleset, egy magyar kisváros lakossága.

A 65 évesnél fiatalabbak körében minden második haláleset elkerülhető lett volna megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal – állapította meg az értékelés. E számokkal Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt produkálta az EU-28 tagországának rangsorában 2013-ban.

Óriási érvágás

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával összeállított anyag azt is megmutatja, mekkora anyagi megterheléssel jár a lakosság számára a hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz. A háztartások kiadásaik 5-6 százalékát egészségügyre költik, de rendkívül magas, 22 százalékos – és tovább növekszik – azoknak az aránya, amelyek katasztrofálisnak minősíthető egészségügyi kiadásokat szenvednek el.

A várólisták szempontjából is nagyok a területi különbségek: míg Közép-Magyarországon átlagosan 31, addig a Dél-Dunántúlon 110 napot kellett várni egy-egy beavatkozásra.

A szükségesnek vélt egészségügyi ellátás elmaradása 2014-ben átlagosan a lakosság 7 százalékát érintette. Az elmaradás esélye 2015-ben a romák esetében 2,2-szer haladta meg a nem romákét, az alapfokú végzettségűek körében 1,8-szor volt nagyobb, mint a felsőfokú végzettségűeknél, a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozókat pedig 3,9-szer többször érintette, mint a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozókat – derül ki a jelentésből.