Kína körülbelül hét százalékkal növeli idén védelmi költségvetését – közölte szombaton az Országos Népi Gyűlés évenkénti ülésszakának kezdete előtt a törvényhozás szóvivője. A pontos értéket várhatóan az ülésszak elején, vasárnap jelenti be Li Kö-csiang miniszterelnök.

Ezzel folytatódik az a trend, hogy 2010 óta stagnál vagy a korábbiaknál kisebb arányban nő a védelmi költségvetés. Tavaly 7,6 százalékos volt az emelkedés, korábban pedig rendre két számjegyű. 2010 előtt csaknem két évtizeden át évről évre egyre nagyobb arányban nőttek a kínai fegyveres erőkre szánt kiadások.

Az elmúlt évek trendje az ország gazdasági növekedésének lassulását tükrözi, miközben Kína világpolitikai törekvései nem lanyhulnak és a közvetlen szomszédságában, a Dél-kínai-tengeren is nő a feszültség a területi viták miatt – állapítják meg a nyugati hírügynökségek és szakértők.

A tavalyi védelmi költségvetés összege 138,6 milliárd dollárnak megfelelő volt (a pontos összeget szintén a parlamentben jelentik majd be), az idénre tervezett pedig 148,3 milliárd dollárnak megfelelő, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százalékát teszi ki – közölte sajtóértekezletén Fu Jing parlamenti szóvivő, és ismét hangoztatta, hogy a kínai haderő tisztán védelmi jellegű, és az ázsiai stabilitást szolgálja.

Több külső megfigyelő állítja, hogy ezek az adatok soha nem fedik le Kína teljes katonai kiadásait, a védelem más címeken is kap forrásokat.

Alexander Neill, a szingapúri Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének egyik kutatója az AP hírügynökségnek azt mondta: a védelmi költségvetés alakulásának trendje annak a beismerése Peking részéről, hogy a gazdasági növekedés mértéke stagnál, és nem várható nagyobb növekedés.

Ettől függetlenül Kína továbbra is vásárol majd a legmodernebb fegyverekből. Közben azonban keresztül akarja vinni azt a tervét, hogy az év végére befejezi a haderő létszámának csökkentését 300 ezerrel, és a hangsúlyt áthelyezi a szárazföldi erőkről a haditengerészetre, a légierőre és a rakétaegységekre – tette hozzá Neill.