Hétfőn ül össze Brüsszelben az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup a görögországi reformfolyamat eredményeinek az értékelésére és az adósságteher esetleges enyhítésének a megvitatására. Az aktuális mentőcsomag keretében esedékes következő hitelrészletek kifizetéséhez munkaerő-piaci liberalizációs lépéseket várnak el a görög kormánytól az európai hitelezők. Egyebek között az alkalmazottak elbocsátásának a megkönnyítését és a szakszervezetek bizonyos jogköreinek a szűkítését. 
Ebben a szellemben nyilatkozott Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Bild am Sonntag lapnak a hét végén adott interjúban, kijelentve, hogy "ha Görögország az euróövezetben akar maradni, ezeket a reformlépéseket meg kell tennie. Mégpedig adósságától teljesen függetlenül, mivel ezt egyszerűen nem lehet megkerülni."

A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A legutóbbi, jelenleg aktuális, sorban a harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben állapodott meg a hitelezőkkel és átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát 2018-ig. A 86 milliárd eurós hitelcsomag finanszírozásában - az előző kettővel ellentétben - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem vesz részt, mert nem tartja fenntarthatónak a görög adósság törlesztését és ezért annak enyhítését szorgalmazza a hitelezők csoportjánál. A hitelezők sorában a német kormány viszont az adósság elengedésének minden formáját elutasítja, a hitelfeltételek érvényesítése érdekében viszont elengedhetetlennek tartja az IMF részvételét a programban.

Az IMF álláspontja mellett állt ki Barack Obama amerikai elnök is legutóbbi európai útján mind Athénban, mind Berlinben.  A Valutaalap az év végére ígérte a döntést, hogy részt vesz-e a mentőcsomag finanszírozásában, vagy sem. Az IMF álláspontja szerint a görög adósságállományt arra a szintre kellene csökkenteni, aminek a törlesztése hosszabb távon már lehetővé teszi a költségvetési hiány csökkentését és a görög gazdaság talpra állítását. De persze nem ingyen. Egy, az athéni kormány által kiszivárogtatott forgatókönyv szerint az IMF a már kialkudott reformok felett további 4,2 milliárd eurós megszorítást várna el 2018-ig, ami lehetővé tenné a hitelezőkkel létrejött megállapodás szerinti 3,5 százalékos elsődleges (kamattörlesztés nélküli) költségvetési többlet kigazdálkodását. 

Athéni kormánykörökből származó értesülésekre hivatkozó hét végi görög sajtójelentések szerint az IMF elvárásainak "belpolitikai következményei" lennének, vagyis előre hozott választásokat eredményezne. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök mindenesetre az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup hétfői találkozóján a felülvizsgálat gyors lezárását és az eredmények elfogadását reméli. A mentőcsomag feltételei teljesítésének eredményes felülvizsgálata biztosítja Görögország számára a következő hitelrészlet átutalását. 

Az adósság enyhítésével a görög papírok is részt vehetnének az EKB kötvényvásárlási programjában, így Görögország akár a mentőcsomag 2018-as lejárta előtt is visszatérhetne a nemzetközi tőkepiacra. Az Eurogorup azonban a mentőcsomag lejárta előtt valószínűleg nem fogja napirendre tűzni az adósságteher enyhítésének a kérdését. Az Eurostat adatai szerint a görög adósság a GDP 179,2 százalékára rúg, ami a legmagasabb arány Európában.