Elérhették a 15 milliárd dollárt a riói olimpia szervezési költségei – ez 4 milliárddal több, mint amennyit a PricewaterhouseCoopers tavaly becsült –, a jegyeladásokból, szponzorációból, a játékokhoz közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi forgalomból és a televíziós közvetítésekből azonban csupán 3,5-4 folyt be. Vagyis 10 milliárdos veszteséggel zárhattak a rendezők.

Az olimpia miatt a tervezettnél előbb elkészült infrastrukturális fejlesztések sem lendítettek a gazdaságon. Sőt: ezek miatt nemhogy javult, hanem romlott a brazil nagyváros közlekedési hálózata.

Ez az egyik oka, a másik pedig a gyenge közbiztonság annak, hogy nem várható a turizmus fellendülése a városban, illetve Brazíliában az olimpia után. A játékokra korábban 380-420 ezer látogatót vártak, később azonban módosítottak az előrejelzésen, mivel a 2014-es focivébére egymillióan érkeztek. A két esemény közötti történések – így a kormányválság és a zikajárvány – miatt végül azonban mégis az első becslés válhatott valóra, s a drukkerek is főleg más dél-amerikai országokból érkeztek.

A brazil sportminisztérium is melléfogott, amikor 2009-ben arra számított, hogy az olimpiáig hátralévő hét évben mintegy harmincmilliárd dollárnyi külföldi működő tőke áramolhat be. Ezt mutatja, hogy Brazília főbb makrogazdasági mutatói 2014 második negyedéve óta folyamatosan romlanak, GDP-je tavaly 3,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a munkanélküliség pedig az idén elérte a 11 százalékot. Az OECD pedig további gyengülésre számít.

Rio ráaádásul úszik az adósságban, annak ellenére is, hogy a nyáron gyorssegélyt kapott a szövetségi költségvetésből. Az amerikai Standard and Poor’s emiatt már napokkal az olimpia zárása után három fokozattal is lerontotta Rio de Janeiro szövetségi állam adósbesorolását. Ami az SP kódrendszere szerint azt üzeni, hogy ha nem következik be jelentős előrelépés, akkor Rio menthetetlenül csődbe kerül vagy válságintézkedésekre kényszerül – olvasható a Világgazdaságban.