A MarketWatch összegyűjtött 5 olyan dolgot, amelyet mindenképp érdemes tudni a kulcsfontosságú vasárnapi görögországi előrehozott választásokról.

1. Melyik pártokra kell figyelni? A megszorításokat ellenző baloldali Szirizára és a most kormányzó Új Demokráciára. Az előbbi pártra azért, mivel igen nagy az esélye, hogy megnyerik a választásokat, ez pedig komoly kalamajkát okozhat az egész eurózónában. Utóbbira pedig azért, mivel ők adják a mostani kormánykoalíció gerincét, az ő részvételükkel vitték végbe az utóbbi évek megszorításait is. Bár a közvélemény-kutatásokat a Sziriza vezeti, a konzervatív Új Demokrácia a nyomukban van (35 vs. 30 százalék).
2. Mi a kockázata egy görög csődnek, vagy a görögök kilépésének az eurózónából? Mivel jelenleg úgy tűnik, a Sziriza húzhatja be a választásokat, így a görögök kilépése az euróövezetből újra napirenden van. Bár a baloldali pár visszavett retorikájából az utóbbi időben, de megmaradt annak a kockázata, hogy a megszorítások beszüntetése mindent felülír. Bár egyes közgazdászok 40 százalékra teszik annak esélyét, hogy a Sziriza győzelme komoly válságba taszíthatja az országot, és a kilökheti a görögöket az eurózónából, a görögök 63 százaléka az eurót szeretné továbbra is használni.
3. Figyeli ezt az egészet az Európai Központi Bank (EKB)? Arra mérget lehet venni. Az Európai Központi Bank (EKB) épp csütörtökön jelentett be egy gigantikus monetáris lazítást, ez sokat segíthet a déli államokon is. Ugyanakkor a periféria országok jegybankjainak is részt kell vállalniuk a programban, ezzel nem tudják letolni a felelősséget magukról. Vagyis ha a görög állam csődbe megy, akkor a görög jegybanknak is komoly lyuk lesz a mérlegében. Nem éri meg nagyon csődbe menni.
4. Mi fog történni az európai pénzpiacokkal? A görög eszközök megsínylik a bizonytalan helyzetet. A görög tőzsdeindex jelentős veszteségeket szenvedett el tavaly, a 10 éves állampapír-hozamok pedig 9 százalék felett vannak. Ha a Sziriza nyer, akkor további mélyrepülés jöhet a görög eszközöknél, az eurózónát illetően pedig ha nem is jöhet szétesés, de az euró tovább gyengülhet például a dollárral szemben.
5. Mit jelenthet mindez az EU perifériáján lévő országoknak? Úgy tűnhet, mintha újra 2012-ben lennénk, amikor szintén valós veszély volt a görögök kilépése az euróövezetből. Csakhogy az azóta eltelt két és fél évben sok minden történt. Mario Draghi, az EKB elnöke például megígérte, hogy mindent megtesz a valutaövezet megmentéséért, és biztosítékok is kerültek beépítésre a rendszerbe, hogy a rendszersokkok ne tudjanak átterjedni. A korábban bajban lévő országok közül Írország és Spanyolország pedig már jobb bőrben van. Közgazdászok szerint az eurózóna most jobban tudna egy potenciális görög problémával megbirkózni, mint korábban.