Az OKSZ közleményében idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatait, miszerint 2013-ban többet költöttek a magyar vásárlók az áruházakban, mint egy évvel korábban, összesen 8425 milliárd forintot. Ez 176 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A növekedés éves szinten az árumennyiséget tekintve még szerény, 1 százalék körüli, ráadásul eltérő mértékű - jegyzi meg az OKSZ.

A korábbi évekhez hasonlóan kiugró mértékben nőtt a webes költekezés 2013-ban, 35-40 százalék közötti mértékben. A második félévben 8-9 százalékkal ugrott meg a ruházati cikkek vásárlása. Felfelé húzta a múlt évi mérleget a különböző műszaki, számítástechnikai cikkek vásárlása, főleg az utolsó negyedévben, 5 százalék körüli mértékkel, továbbá az üzemanyag-forgalom.

Az OKSZ szerint a webáruházi költekezés azért is külön figyelmet érdemel, mert évek óta kétszámjegyű a növekedés mértéke. A KSH adata szerint 2013-ban 128 milliárd forintot költöttek a magyarok az internetes áruházakban. A valós netes költekezés azonban már ennél több - vélik az OKSZ-nél, s túllépte a 200 milliárd forintot. A külföldi webáruházakból vásárolt árucikkekkel együtt a kereskedelmi költekezésben a részesedése már 3-4 százalék közötti.

Az élelmiszer-piac csak a tavalyi utolsó negyedévben közelítette meg a 2 százalékos növekedési mértéket, azonban éves szinten csak alig haladta meg az előző évi szintet. A KSH adatai szerint a múlt év második félévében az új dohányértékesítési rend elvitte a forgalom egy kisebb részét a hagyományos élelmiszer üzletektől, az újságárusok számára viszont 30 százalék feletti bevételkiesést okozott - jegyzi meg az OKSZ közleménye.

Az iparcikkek forgalma tavaly szerény mértékben nőtt a második negyedévtől, negyedévenként 0,4, 1,0 illetve 3,6 százalékkal. Ugyanez a tendencia az üzemanyag esetében is: a múlt év második negyedétől tapasztalható forgalom növekedése, ami a második negyedévben 4,7, a harmadikban 2,6, a negyedikben pedig 4,5 százalékos volt. Az OKSZ úgy véli, az idén előreláthatóan bővül majd a lakossági fogyasztás, de ennek mértéke továbbra is visszafogott lesz, mennyiségben 1,5-2 százalék körül várható.

A közlemény szerint kedvező a fogyasztói piacnak is a GDP várható bővülése, ami a vállalkozások részére nagyobb bérfizetést tesz lehetővé. Az év elején a gyenge forint növeli a hazai fogyasztási cikk gyártók, a beszállítók és a kereskedők költségeit. Ennek éves hatása azonban jelenleg még nem mérhető fel pontosan. Az infláció nagyobb lesz az előző évinél, várhatóan 2-3 százalék közötti, ami fékezi a reáljövedelmek bővülését - olvasható a közleményben.