A kedvező egyensúly megőrzése mellett fokozatosan élénkül a növekedés – közölte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében. A kormánypárti kötődésűként számon tartott intézet közleményének megjelenéséhez érdemes hozzáfűzni, hogy hétfőn a - szocialista párthoz közel álló - GKI Gazdaságkutató Zrt. ugyancsak közzétett egy elemzést, mely szerint a magyar gazdaság a következő években folytatja leszakadását a régióról.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint 2013-ban a növekedés forrását a kedvező mezőgazdasági teljesítmény és a költségvetéshez kapcsolódó intézkedések jelentik. A személyi jövedelemadó változása, a nyugdíjak inflációt meghaladó emelése és a rezsicsökkentés egyaránt növeli a lakosság jövedelmének reálértékét, így a fogyasztás idén szerény mértékben emelkedhet. A GDP bővüléséhez pozitívan járulnak hozzá az európai uniós támogatásokkal megvalósuló állami és önkormányzati beruházások is. A gyenge nemzetközi konjunkturális helyzetben, a magánszektor tovább mérséklődő beruházásai és gyenge munkaerő-kereslete mellett összességében 0,5 százalékos növekedésre számítanak az elemzők. Ez egyébként nem esik túl messze a GKI 0,3 százalékos idei növekedési prognózisától.

A Századvég Gazdaságkutató szerint jövőre a növekedés erőteljesebbé és kiegyensúlyozottabbá válhat. A nemzetközi konjunktúra javulásával párhuzamosan az idei évnél dinamikusabb, 6 százalékot meghaladó exportbővülés is elérhető. A fogyasztásnak pedig további lendületet adhat a reáljövedelmek emelkedése. A magánszektorban a foglalkoztatás bővülésének megindulása, míg az állami szektorban a pedagógusi életpálya-modell bevezetése javítja majd a jövedelem-kilátásokat. Várhatóan a devizahitelek forintosítása is elősegíti a fogyasztási bizalom erősödését a gazdaságkutató szerint, bár az ebből fakadó hatásokat a szakértők még nem tudták számszerűsíteni.

Az európai költségvetési tervezési periódus végére sűrűsödő forráslehívás várhatóan pozitív impulzust ad a beruházásoknak, így hosszú évek után jövőre ismét emelkedhet a beruházási ráta. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint jövőre a GDP-növekedés elérheti az 1,8 százalékot. Ez a szám elmarad attól a 2 százalékos növekedési várakozástól, amellyel a kormány számol a 2014-es kölltségvetési tervezetben. Az elemzők ugyanakkor az alappályán még nem számoltak a nem ismert, a devizahitelesek megsegítését szolgáló új programmal, valamint a Növekedési Hitelprogram keretének kibővítésével. Ezen intézkedések összességében pozitívan befolyásolhatják a 2014-es növekedési kilátásokat.

Az infláció idén és jövőre is a jegybank 3 százalékos célja alatt marad a Századvég szerint. Az alacsony árnövekedési ütemhez a gyenge kereslet mellett a „rezsicsökkentés” is hozzájárul. Az idei 2 százalék alatti inflációs rátához képest azonban némi emelkedés várható, a magas olajárak és a termelést terhelő adók költségnövelő hatása miatt. A cél alatti infláció ellenére a monetáris politika mozgásterét egyre jobban korlátozza a globális kockázati környezet, és különösen a Fed mennyiségi lazító intézkedéseinek kivezetése. Így az elemzők arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa az idei évben 3,6 százalékos kamatszintnél éri el a mélypontját, és jövőre megindul egy fokozatos szigorító ciklus.

A kiegyensúlyozott növekedés nem veszélyezteti az ország külső egyensúlyi pozíciójának alakulását, jövőre is jelentős folyó fizetési mérleg többletre számítanak az elemzők. A költségvetés hiánya mindkét évben 3 százalék alatt maradhat, de ennek teljesítéséhez az idei évben az Országvédelmi Alap zárolására van szükség. A bevételi kockázatok miatt a költségvetési célok biztonságos teljesítése érdekében a jövő évi költségvetésben is jelentős tartalék tervezésére lehet szükség.