Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama - az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató - a szerdai késői londoni kereskedésben 298-299 bázispont környékén mozgott.

A hónap elején még 395 bázispont feletti magyar CDS-csúcsértékeket mértek Londonban. A szerdára kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most valamivel 300 ezer euró alatti éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, csaknem 100 ezer euróval olcsóbban a hónap eleji jegyzéseknél.

A CDS-árazás jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt a szuverén vagy kereskedelmi adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási szerződések vonatkoznak.

A CMA számítási modellje alapján - amely nincs egyenes korrelációban az aktuális CDS-árfolyammal - a piac jelenleg mintegy 19 százalékos halmozott valószínűséggel árazza egy "törlesztésleállási esemény" öt éven belüli bekövetkeztét Magyarország mint szuverén adós esetében.

Ez hozzávetőleg azonos például a Spanyolországra és Olaszországra számolt távlati kumulatív törlesztéskockázattal, sokkal jobb ugyanakkor Portugáliáénál. A CMA modellje szerint a piac jelenleg 28 százalék feletti halmozott eséllyel jósolja Portugália törlesztési hátralékba kerülését ötévi távlatban.

A magyar CDS-árazás már előző nap, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,25 százalékpontos kamatcsökkentése után is érezhetően javult, elsősorban annak hatására, hogy az MNB monetáris enyhítési lépése nem volt agresszívabb mértékű az előzetes elemzői és piaci konszenzusnál. A londoni elemzői közösségen belül többségi előrejelzés volt az újabb negyed százalékpontos MNB-kamatcsökkentés.

Kisebbségi prognózisként mindazonáltal felmerült az enyhítési ciklus felgyorsításának lehetősége is. A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai például 0,50 százalékpontos kamatcsökkentést valószínűsítettek előzetesen a monetáris tanács keddi ülésére, azzal az érvvel, hogy a magyarországi infláció nagyobb ütemben csökken, mint a jegybanki alapkamat, és ez emelkedő reálkamatot eredményez. 

A cég londoni elemzői a várakozásuktól elmaradó mértékű kamatcsökkentés után is fenntartották azt az előrejelzésüket, hogy a mostani enyhítési ciklus 3,50 százalékos MNB-kamatszinten fejeződik be; véleményük szerint ha az MNB nem gyorsítja a kamatcsökkentési ütemet, akkor az enyhítési ciklus a ház által korábban vártnál hosszabb ideig tarthat. A Barclays elemzői most szeptemberre jósolják a 3,50 százalékos MNB-alapkamat elérését.