Ahogy azt a hvg.hu is megírta korábban, a múlt héten, egy rendkívüli kormányülés után jelentették be, hogy rövidesen a nem koncesszióban működő játékkaszinókat bezáratják. Lázár János és Giró-Szász András kormányszóvivő akkor azzal indokolta ezt a döntést, hogy súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban. Erről a hvg.hu kiderítette és megírta, hogy ez nem igaz.

Azt is megírtuk korábban, hogy a tavaly szeptemberben elkezdődött újraregulázásnak az első törvénymódosítási hullámban az lett a következménye, hogy a megemelt adók miatt a korábbai 25 ezer játékgépből februárra még az ötöde sem maradt használatban.

azt teszi hozzá az eddigi képhez, hogy a szerencsejáték törvény újabb módosításával a koncesszióval nem rendelkező játékkaszinók elveszítik bevételi forrásaik legnagyobb részét, mivel a nyerőautomaták betiltása az összes elektronikus kaszinót (is) érinti. Ilyen e-kaszinókat ma még utcai üzlethelyiségekben és bevásárlóközpontokban találni, de ez a modell az Országgyűlés által már megszavazott, de még ki nem hirdetett jogszabállyal felborul.

Ennek így akkor vége is?

MTI / Balázs Attila

A portfólió friss írása

Bár az új szabályrendszer még nem jelent meg a Magyar Közlönyben (és így az még nem hatályos) a tiltások miatt több tízezer munkahelyek megszűnésével járó változás ellen a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) Pertársaságot alapít - mondta a portálnak Schreiber István, a szövetség elnöke. A korábban, igaz, a korábbi kormányzati szándékkal megbékélni hajladónak mutatkozó elnök most azt mondta: "A nyerőgép iparág összes szereplője pertársaságot fog alapítani, és minden szintre el fognak menni, ha kell az utolsó állomás Brüsszel és Strasbourg".

A kormánydöntés ellen azonban már megindult a tiltakozás nemzetközi szinten is: az Európai Pénznyerő automatákat Üzemeltetők Szövetsége (European Gaming and Amusement Federation), az EUROMAT, melynek 18 európai ország szerencsejáték szövetsége is tagja az Európai Bizottsághoz fordult. Azt kérik, hogy vizsgálja ki az EB, hogy a magyar jogszabály megfelel-e a 98/34/EC Direktívában foglaltaknak, ami korábban Lengyelországban, hasonló esetben hatásos fegyvernek bizonyult.