Buff Greebe, a társaság Duna-régiójáért felelős igazgatója azt mondta, hogy most Magyarország a legfőbb olyan hely, ahol előfordul az ilyen típusú áfacsalás. Az ösztönzés jelentős az adócsalóknak, ezért az élelmiszeriparnak a kormánnyal közösen kellene harcolnia ez ellen - tette hozzá.

A cikkben emlékeztetnek, hogy az idei évtől a 27 százalékra emelt legfelső magyar áfakulcs a legmagasabb az egész Európai Unióban, ami az illegális kereskedelmet Magyarországon rendkívül nyereségessé teszi - írja a Reuters alapján a Portfolio.

A Bunge társaság szerint kevés közvetlen bizonyíték van arra, hogy ténylegesen kik állnak az áfacsalás mögött. Az ellenőrök azt mondják: általános módszer az, hogy egy vállalkozás másik uniós tagállamból importál az importáfa megfizetése nélkül, majd ezt különböző közvetítő cégeken keresztül értékesíti a kereskedőknek, már áfával együtt, és az így keletkező különbözetet zsebre vágja.

Aszalós Andrea, a NAV bűnügyi sajtóiroda sajtófelelőse a hírügynökségnek kifejtette: a vizsgálatok egyre hatékonyabban derítik ki, kik állnak az érintett cégek mögött. "Ahogyan a rendszerünk sorra leplezi le a kockázatos vállalatokat, az adóhatóság pénzügyi nyomozói úgy válnak egyre hatásosabbá" - mondta.

A hírügynökség cikkében arról is beszámolnak, hogy az amerikai Bunge összeállt egy magyar agrárcéggel, a Bonafarmmal, hogy felhívja a figyelmet az áfacsalás méretére. 

"Ez nem egy új jelenség, az áfa kivetése óta jelen van" - nyilatkozta a hírügynökségnek Csányi Sándor, a Bonafarm tulajdonosa, aki egyúttal az OTP Bank vezére is. Hozzátette, hogy minél nagyobb az eltérés a magyar áfakulcs és a környező országok áfakulcsa között, annál nagyobb a késztetés a csalók számára. 

A magyar adóhatóságtól a Reutersnek elmondták, hogy számos nyomozást indítottak, és az előző évben 375 millió eurónyi adócsalást derítettek fel, aminek legnagyobb része az áfát érinti.