A főváros nem adott pénzt, helyette arra adott lehetőséget, hogy a BKV eladósodjon - fogalmazott Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol bemutatták a BKV gazdálkodásáról készült ÁSZ-jelentést.

A számvevőszék teljesítmény-ellenőrzése akár precedenst is teremthet, hisz az első alkalom volt, amikor az ÁSZ önkormányzati tulajdonban lévő céget világított át. A Sepsey Tamás vezette vizsgálat lényegében arra a kérdésre kereste a választ, hogy a Fővárosi Önkormányzat miért nem tudta eredményesen megszervezni a tömegközlekedést.

Terjedelmes elmarasztalás

Az ÁSZ-jelentés rögzíti: az önkormányzat többek között elmulasztotta a tulajdonosi jogkörrel felruházott bizottságok beszámoltatását, nem biztosította a BKV közszolgáltatási köztelezettsége teljesítéséhez a forrásokat, és annak ellenére nem volt eredményes a cég feladatellátása, hogy a Fővárosi Önkormányzat rendelkezett közlekedéspolitikai stratégiával.

A 19 melléklet és 3 függelék nélkül is 90 oldalas dokumentum megállapította, hogy bár a cég működési szabályozása lényegében megfelelő volt a rendszer szakszerű működtetéséhez, de a gazdálkodása 2003 óta folyamatosan veszteséges volt, és 2010 végén az adóssága elérte a 72,8 milliárd forintot. Mindeközben az elmaradt beruházások (eszközfejlesztés, állagmegóvás) összértéke a cég saját számításai szerint 2010 végéig elérte a 700 milliárd forintot.

A hosszú éveken át tartó kínlódás mára teljesen ellehetetlenítette a BKV-t. A cég járműparkjának több mint 85 százaléka túljutott már a tervezett élettartamán, a járművek többségének üzemeltetése pedig nemcsak hogy magas forgalomkockázati szintre jutott, de veszélyt jelenthet az utasok és a közlekedésben részt vevők számára is – áll az ÁSZ jelentésében.

Miközben a cég belső adóssága fenntarthatatlanná duzzadt, a BKV teljes munkaidős dolgozóinak átlagkeresete ugyanakkor 16,9-22,2 százalékkal magasabb volt 2005-2010 között, mint a KSH-adatok alapján kimutatható szektorfizetési átlag.

Útjelzők

Az ÁSZ-dokumentum megjelenléséhez képest napra pontosan egy évvel korábban jelent meg a Hírszerzőn egy olyan összeállítás, amely Tarlós István BKV-ra vonatkozó elképzeléseit ismertette. Ebben a főpolgármester részeire szétszedett közlekedési vállalatról, kiszervezett buszszolgáltatásról és egy lassú kilábalási pályáról vizionált. A fő megállapítása egybecseng az ÁSZ konklúziójával: az újratermelődő veszteség egyik fő oka az, hogy a jegybevételekből a BKV képtelen magát fenntartani. Ám miközben a cégtől a főváros jóval több szolgáltatást rendelt, mint amennyit ki tudott volna kifizetni, a veszteségességi spirálból az se tudta kihúzni, hogy az állam időről-időre (az utóbbi években egyre gyakrabban) pluszpénzeket, hitelátvállalást, állami garanciát adott a számára.

A "Hogyan tovább BKV" kérdése tavaly többször előkerült, de hiába nyilatkozta Orbán a Wall Street Journalnak, hogy a közösségi közlekedés ügyét a magyar kormány rendezni fogja, a BKV adósságának állami átvállalásáról nem született döntés.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) bő egy hete közleményt adott közre, miszerint a BKV baja nem az, hogy rosszul gazdálkodik, hanem az, hogy a megrendelt szolgáltatásokat a cégnek nem fizetik ki. A cég idei működése 139 milliárd forintba kerül, amiből az utasok 50 milliárd forintot fizetnek be a jegyek és bérletek útján, az állam 16 milliárd forintos árkiegészítést tesz ehhez hozzá. Így marad a mintegy 73 milliárd forintos különbség, amit nem fedez senki.

Múlt kedden a hivatalos álláspont még az volt, hogy nincs szükség vészforgatókönyvre, és a Főpolgármesteri Hivatalban nem készülnek a BKV leállására, de egy nappal később Tarlós István már azt mondta, hogy nincsenek tartalékok és lefaragható tételek a cég költségvetésében, és állami segítségnyújtás nélkül a cég menthetetlen.

Néhány napja felvetődött azonban már az is, hogy a BKV csődje olyan helyzetet teremthet, mint amire Esztergomban volt példa: vagyis az eladósodott BKV működtetését az állam rendeletileg magához vonja.

Ködös végjáték?

A BKK egyelőre nem kívánt reagálni az ÁSZ-jelentésre, ugyanakkor a kormányzat helyzetet mentő szándékának sincsenek jelei. Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke úgy tudja, már semmiféle tárgyalás nem zajlik a főváros, a BKV és a kormány között, sőt tudomása szerint a kormányzat részéről már nincs hajlandóság a BKV megmentésére. – Nincs több pénz, a három százalék alatti hiánycél mindent felülír – mondta Dorner Lajos.

A magyarnarancs.hu úgy tudja, hogy a főváros maga próbálja betömni a legsürgetőbb adósságokat, mivel a főpolgármester nem kapott időpontot a miniszterelnöknél, de halovány ígéretet sem, hogy a decemberben zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatást megkaphatják. Ugyanerről értesült a Népszabadság is, azzal kiegészítve, hogy Tarlós a BKV-mentő terveit már egy hete megküldte a kormánytagoknak.

Ha a BKV záros határidőn belül nem kapja meg a teljesítményarányos normatív támogatást (ami 2006 óta 35 milliárd forint volt, de idénre már eleve hárommilliárddal kevesebbet kapott volna), akkor a működés finanszírozása lehetetlenné válik. Január 27-én lejár a BKV-nak egy 8,9 milliárd forintos finanszírozási hitele az MKB-nál, amit a Fővárosi Önkormányzatnak valószínűleg a saját, OTP Banknál lévő áthidaló hitelkeretéből kell majd megújítania. De alig egy hónappal később több, egyenként is milliárdos nagyságrendű, lejáró hiteltartozást kellene rendezni, miközben információink szerint a BKV már decemberben sem tudta kifizetni az alvállalkozóit.

Dorner Lajos úgy tudja, hogy a BKV-nál a fizetési helyzet ma már olyannyira súlyos, hogy a február elején esedékes munkavállalói fizetéseket már csak az éves bérletből befolyó keretösszegből tudja a vállalat fizetni. A VEKE elnöke szerint a következő hetek igazi kérdése, hogy a BKV-nál a pénzügyi csőd vagy műszaki összeomlás történik meg hamarabb. Amennyiben a cég valahogy mégis túléli a krízist, április 30-án lejár a fővárossal kötött közszolgáltatási szerződés, aminek még szintén kérdéses a sorsa.

Ezt csak úgy lehetne majd bárkivel újrakötni, ha tartalmazza az európai közösségi irányelvet, miszerint az önkormányzat, az állam és a szerződő cég is garantálja a cég működésének fenntartásához és a megrendelt szolglátatásokhoz szükséges pénzügyi kereteket. Vagyis azt, ami miatt ma a BKV ebbe a kilátástalan helyzetbe került.

Érdekes fejlemény, hogy miközben a csődfenyegetettség napi szintű, az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra kerülése utáni napon a Fővárosi Önkormányzat a honlapján tudatta, hogy nem akarja ritkítani a BKV-járatokat, és a korábbiakkal ellentétben a javaslatai között már nem szerepel a jegyáremelés lehetősége. Ezzel szemben április 30-i visszafizetési határidővel 9 milliárd forintos tulajdonosi kölcsönt, valamint további 6 milliárdos közszolgáltatási ellentételezést is kész fizetni a BKV-nak, hogy addig, amíg a kormánnyal nem sikerül zöld ágra vergődni, megkíméljék a budapestieket a leállástól.