A nemzetgazdasági miniszter szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2011. évi költségvetés módosítását azzal az indokkal, hogy az évközi gazdasági folyamatok áttekintése során világossá vált: az adóbevételek elmaradhatnak a tervezettől, ezen felül egyes kiadási előirányzatok teljesülése is meghaladhatja a költségvetési törvényben jóváhagyott összeget; ez a zárolt összegek végleges csökkentését igényli. A fejezetek idei támogatása összesen 182,1 milliárddal csökken.

Madár István ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy korábban a kormány az eurózóna adósságválságára való felkészüléssel indokolta a zárolást, de a most benyújtott indítvánnyal egyértelművé vált, a stabilitás alap létrehozására a költségvetés fundamentális hibája miatt van szükség. Mint mondta, jó hír azonban, hogy a kormány gyorsan reagált, korrigálja a költségvetés "elcsúszását", amellyel újra megnyílt a lehetőség az idei hiánycél teljesítése előtt. Hozzátette: az idei költségvetés átláthatatlan, rengeteg korrekciós tétellel együtt kell kezelni, az adatok közül csak egy biztos, hogy romlott a büdzsé strukturális egyenlege - ezt kell a Széll Kálmán Terv megvalósításával helyreállítani jövőre. Az átláthatatlanságot mutatja - fűzte hozzá -, hogy az Európai Unió felé kimutatott költségvetési egyenleg 2 százalékos többletben lesz, magyar elszámolás szerint viszont a GDP 3 százalékát közelítő hiány lesz.  

Az elemző szerint a zárolás véglegesítésével tartható lehet az idei büdzsé, ám a költségvetés helyzete ingatag. Az elmúlt egy évben többször azt lehetett hinni, hogy a pénz nem kell, de mégis szükség lett rá. Példakánt említette, elsőre az is úgy tűnt, a magánnyugdíj-pénztári vagyonból sincs szükség az 530 milliárd forint bevonására a folyó kiadások finanszírozására, de a kiadási oldalon mégis sikerült "belehíznia" a büdzsének. Madár István kiemelte, idén különleges a helyzet, a magánnyugdíj-pénztári vagyon miatt a költségvetési hiány valójában egy óriási többlet, nincs finanszírozási probléma.  

Az adóbevételek nem teljesülése kapcsán felhívta a figyelmet, a gazdaság nem "pörög", ha a kormány által az év második felére várt jelentősebb élénkülés bekövetkezik, az jót tehet a költségvetésnek. A társasági adó esetében pedig nehéz megmondani, hogy ez az adóbevétel mikor heveri ki a válságot - húzta alá.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a parlament által a héten elfogadott költségvetési törvénymódosító indítvány rendezte a Mol-részvények visszavásárlásának ügyét, ám ezt a szerdán benyújtott javaslat figyelmen kívül hagyja, és az eredeti költségvetési hiánycélt tartalmazza. Az elemző szerint ez vélhetően adminisztrációs hiba, ám ennek eredményeként a két nagyobb ívű párhuzamos változtatás most nincs összhangban egymással. Ezt a kormánynak még a stabilitási alappal összefüggő javaslat elfogadása előtt korrigálnia kellene - húzta alá.