A törvény a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyetteseinek megbízására, illetve munkaviszonyuk megszűnésére vonatkozó szabályok egy részét módosítja, ezek között az államfő két rendelkezést talált alkotmányellenesnek. Az egyik rendelkezés értelmében a jövőben a GVH elnökhelyettese személyére nem csak a GVH elnöke, hanem a GVH elnökének javasolt személy már azt megelőzően is javaslatot tehetne, hogy őt a köztársasági elnök kinevezte volna.

A köztársasági elnök álláspontja szerint azonban kinevezés előtt álló személy ilyen hatáskört nem gyakorolhat, hiszen még nem rendelkezik az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján megkövetelt demokratikus legitimációval. Ezért ez a rendelkezés ellentétes az alkotmányba foglalt jogállamiság követelményével.

A törvény másik rendelkezése szerint megszűnik a GVH elnökhelyetteseinek a megbízatása, ha a GVH elnökének a megbízása a kinevezési időtartam lejárata miatt megszűnik. Ezt a szabályt a törvény szerint alkalmazni kell a jelenleg hivatalban lévő elnökhelyettesekre is, arra tekintet nélkül, hogy hat éves kinevezésükből mennyi idő van hátra.

A köztársasági elnök szerint az új megszűnési ok hatálybaléptetésének ez a módja alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján ugyanis a határozott időre kinevezett tisztségviselők idő előtti, jogszabállyal történő elmozdítása csak akkor elfogadható, ha az együtt jár az adott szervezet átalakításával. A jelen esetben ilyen nem történt, ezért a törvény a jogbiztonság sérelmét okozza.