Király Júlia a képviselők kérdéseire válaszolva közölte: a bankok profitjának egy része abból adódik, hogy vannak, akik a jelenlegi hektikus piaci körülmények között ügyesen kereskednek a piacon, így relatíve magasabb pénzügyi jövedelmet tudnak realizálni.

Szerinte a korábbi magas kamatmarzsok ma azt is jelentik, hogy a bankok a felhalmozott jövedelemből fedezi tudják komoly portfolióveszteségüket. A recesszió miatt ugyanis erőteljesen emelkedik a bankszektor nem teljesítő hiteleinek aránya, és az ebből származó banki veszteség.

Ha erre nem lenne kellő fedezet a bankoknál, fel kellene őket tőkésíteni – mutatott rá. A magyar bankszektornak azonban nem volt szüksége olyan mértékű feltőkésítésre, mint nyugat-európai társainak, és az MNB stressz-tesztje szerint, amely az alappályát, az idei 6,7 százalékos gazdasági visszaesést veszi figyelembe, nincs is szükségük többlettőkére. Az anyabankok vállalták, hogy a jelenlegi tőkésítettséget és az eddigi országgal szembeni kitettség 95 százalékát fenntartják – mondta az alelnök.

A hitelezés visszaesésének okait elemezve elmondta, hogy a recesszió természetes velejárója a hitelkereslet csökkenése. Ugyanakkor a bankok oldaláról is határozott visszafogás látható, amit a pénzintézetek kockázatkerülésével magyarázott. Az alelnök emlékeztetett, hogy az MNB az év eleje óta mondja: nem az alapkamat szintje határozza meg a hitelállományt. Ezt igazolja, hogy az alapkamat azóta radikálisan csökkent, ezt azonban nem követte a hitelállomány felfutása.

A magas kamat oka Király Júlia szerint nem a jegybanki alapkamat mértéke, vagy az a kockázati felár, amit egy prudens bank kényszerűen rátesz az alapkamatra, hanem az, hogy a gazdaság szereplőinek kilátásai váltak rosszabbá.

A kockázati felárat a garanciaprogramok csökkenthetik. „A mi közös feladatunk az, hogy ezek a garanciaprogramok célt érjenek, mert a programokból származó jövőbeni feltételes veszteség kisebb, mint az esetleges mélyebb recesszióból származó gazdasági veszteség” – hangsúlyozta.

Az alelnök úgy vélekedett: a banki Magatartási Kódex előremutató Európában. A bankok számos olyan korlátozást fogalmaztak meg benne, amelyek a bank-ügyfél kapcsolatot és a felelős fogyasztóvédelmet előreviszik. Azokat a pénzügyi törvényeket, amelyek felelős hitelezésre kényszerítik a bankszektort, most tárgyalja a parlament, ami azt jelenti, hogy a kormányzat saját felelősségét is megértette.

A parlament előtt lévő pénzügyi törvénycsomagnak köszönhetően az uzsorakamattal való hitelezés problémája is mérséklődik, hiszen annak egyik eleme a hitelkamatok korlátozása – mondta Király Júlia. A fő veszélyt egyébként az MNB nem az ilyen típusú intézmények működésében látja, amelyek magas költséggel, de szabályozott piacon, valós piaci igényt elégítenek ki. A veszély az, hogy ha az állam ezeket az intézményeket kizárja a piacról, akkor nem az állam vagy a szabályozott piac, hanem a valódi uzsorások lépnek a helyükre – vélekedett az alelnök.