A nemzetközi hitelminősítő 16 oldalas helyzetelemzése szerint Közép- és Kelet-Európát nem lehet úgy kezelni, mintha a térségi országok szuverén hitelképessége egyforma lenne. Ennek megítélésében az egyik alapkérdés, hogy az EU tud-e segíteni.

A cég négy kategóriába sorolta az egyes feltörekvő európai országok adósbesorolásainak szilárdságát. Lengyelország (A2 besorolással), Csehország (A1) és Szlovákia (A1) abba a csoportba került, amelynek osztályzatai a Moody's meghatározása szerint "jól rögzítettek".

A szintén elsőrendű "A3"-as osztályzattal ellátott Magyarország, valamint Észtország (A1), Litvánia (A2) és Lettország (Baa1) csoportjáról a Moody's azt írta, hogy e gazdaságok összehasonlítható adósi alapmutatói ugyan "eróziónak vannak kitéve", az érdemi támogatás kilátása azonban alátámasztást nyújt a jelenlegi besorolásoknak, hacsak "nem bizonyul megalapozatlannak" az e támogatáshoz fűződő várakozás.

A Moody's ugyanakkor megállapítja: számos "szolidaritási mechanizmus" működik az EU-ban, és valószínűtlen, hogy a gondokkal küszködő tagországoktól megtagadnák a segítséget.

A hitelminősítő az elemzésben emellett egyértelműen le is írja: csak azért nem fog leminősíteni egy országot, mert az a rendszerszintű, globális válság közepette, "a szélsőséges mérteket öltő kockázatkerülés miatt" külső pénzügyi támogatásra szorulhat.

A Moody's a jelentésben egy kategóriába vette a listáján egyaránt még épphogy gyenge befektetői, "Baa3" osztályzattal szereplő Romániát, Bulgáriát és – a még nem EU-tag – Horvátországot, amelyek adósi fundamentumai "ellenállók ugyan", de a besorolásokban lehetséges "bizonyos mértékű kilengés" a nagyon feszes finanszírozási kondíciók, vagy az árfolyamkockázat miatt.

Romániára a nagy nemzetközi hitelminősítők közül csak a Moody's tart érvényben befektetői besorolást. A Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt "BB plusz" – a Moody's metodikájában "Ba1"-nek megfelelő –, spekulatív szinten tartja nyilván a román szuverén adósságot.

Románia az egyetlen EU-tagállam, amelynek adósosztályzatát több hitelminősítő is a befektetésre ajánlott sáv alá süllyesztette. Ha a keddi Moody's-elemzésben említett, lehetséges besorolási "kilengés" leminősítést jelent, akkor Románia e cégnél is a spekulatív sávba kerülhet át.

Az S&P nemrég Lettország osztályzatát is hasonló, spekulatív szintre rontotta. A Moody's keddi londoni elemzésében önálló kategóriába került a mélyen spekulatív, "B1" besorolású Ukrajna. E kategóriára az adósi alapmutatók eróziója és a sokkal kevésbé bizonyosra vehető külső támogatás egyszerre jellemző, áll a hitelminősítő jelentésében, amely szerint mindez együtt "csak Ukrajna esetében" érvényesül a térségben.

A Moody's Ukrajnával szemben még így is türelmesebb, mint a többi hitelminősítő. Az S&P nemrég a "B" sáv alá, már igen magas befektetői kockázatra figyelmeztető "CCC plusz" szintre süllyesztette az ukrán adósosztályzatot, a készenléti IMF-hitelprogram végrehajtásának növekvő kockázataira hivatkozva.

Európában Ukrajna az egyetlen szuverén adós, amelyet valamely nagy nemzetközi hitelminősítő a "CCC" adóskockázati besorolási sávban tart nyilván.

A Moody's a keddi elemzésben összehasonlító táblázatot közöl az egyes EU-tagállamok idei teljes finanszírozási igényéről, megállapítva: Magyarország bruttó állami hitelfelvételi igénye 2009-ben a német bruttó hiteligény 4,7 százaléka lesz. Csehország hiteligénye Németországéhoz viszonyítva 1,8 százalék, a legnagyobb térségbeli gazdaság, Lengyelország esetében 11,7 százalék lesz 2009-ben a hitelminősítő becslése szerint.